Vezér Erzsébet - Maróti István szerk.: Adyra gondolok. 125 vers Ady Endréről (PIM, 2002)

Előszó

BOROSS ELEMÉR ADY-LÁZ Könnyek gömbjén csillan most a sorsod és sírásoknak medre életed! Robbannak már a csámcsogott imák és fénylenek rozsdás Ígéretek. Lárvád fölött a vad pézsma-szagok tömjént párolnak és szentelt vizet izzadnak most ez átkozott helyen, kik megöltek: a daltalan szivek! Most mérik már a konclesők voltod valód s jövőd szörnyű súlypontjait; metszett szíved szétturkált csonkjain váteszkedik a boncoló-grafit. Vetélkedőn nyöszörgeti fogant sebed lázát a bamba csorda-nép s a szent szavak leverklizett bután mint uccadalok hullnak szerteszét. Holtnak maradj nekem. Egyszerűnek, embernek, pornak, férgesűlt soron... Szellem -Istenséged bonthatatlan, ha éltél, vagy ha nem is Egykoron...! 35