Vezér Erzsébet - Maróti István szerk.: Adyra gondolok. 125 vers Ady Endréről (PIM, 2002)
Előszó
SZIKSZAI KÁROLY Az ADY-VERSEK SZAVALÓJÁNAK Keresztként romban, odvasodva, tarkómon heggel, ordasodva, ebben a nyárban hazátlan élni ezer éves magányban, tízezer volttal a köröm alatt hallgatni a Kárpátokat és menni, menni, menni, menni, fölgyulladt szívvel is lélegezni a szót, a drágát, a gyönyörűt, az árvát, szökni, elvinni magammal, macskanesszel, tompa morajjal, alvó zászlók, már nincsen otthon, arcom megérint egy rozoga mozdonyt.
/