Bálint, nevezetben ki voltál Balassa : magyar költők versei Balassi Bálintról (Budapest, 1994)

TÓTH BÁLINT Bálint úr névnapi köszöntése Bálint úr, megint előttem jártál: nászt, de szívesen ültem volna itt a trinitáriusok vén klastromában - az istent is kísértve egy kicsit. Aztán el, Lengyelbe! Moldovába! nyomomban híves jó legényeim lovainak hóban dobban patája. Anna? Krisztina? Válasszak megint?! Megélni kéne, de annak nagy ára! Sohse nő be fejünk lágy druszám, - igyunk hát pertut! - míg Pataknak vára hülye osztrákkal kancsalít le rám és kivernek Szentkarácsonynak napján: sáskaként hős, ki harákolni sem mert, ha arra lovagoltunk egy délután. Eszi fene őket, s az életünket! Hát nem lesz birtok? Hej nem lesz, bíz ám! Vérünkben mégis mi hordjuk a tengert, fel a fejjel névnapunkon, komám! Nincs Anna? Nincs és Krisztina perel? A magyar táncot csak mi járjuk el és hogyha kell, hát Ferdinánd előtt. Erdély? A bányák? Pápák? Protestánsok? Hidd el Bálint, rajtunk nem fog az átok keresünk egy vitézi temetőt fűrészelje a felcser lábunk térdig, kimondtuk már mi a magunk igéit s ahol jártad, még most is döng a föld. 1973 89