Bálint, nevezetben ki voltál Balassa : magyar költők versei Balassi Bálintról (Budapest, 1994)

ILLYÉS GYULA 1592 egy téli hajnalán „S midőn lemenet honi földet értünk..." 1 Havas mezők. Hajnali holdvilág. Balkéz felől - hunyt szemmel látni csak Erdély vörösen lángol. A sötét völgyön át puhán csöngésein szalad csupán a szán. Nyomán bátorság és pálinkaszag dől ki Lengyelországból. S egyszerre más a Közel és a Távol. Török hadak Tokaj alatt: karnyújtásra Konstantinápoly. Itt a határ. 2 „A gránic!" „A határ!" Szót intézni, valami szépet a kedves jó nyanyához, gyeplővel kezében föláll Bálint, Balassi. Mit kiáltoz? Álltában látni csak, mennyire részeg. Ihletet és hányingert érez. „igyál." De egyszerre elég a bor. 71