Bálint, nevezetben ki voltál Balassa : magyar költők versei Balassi Bálintról (Budapest, 1994)

Nyomva, fojtva igazságod; Sértve ősi szabadságod; Törvényid elgázolva, Neved, híred mocskolva. 25. Idegenek és poroszlók Vagyonodnak rablói, Vérrel szerzett telkeidnek Legdühösebb dúlói, Kiknek legtöbb magyar vér folyt Hóhérkodó nyomokban, S a vad tatárt felülmúlva Jártak hivataljokban: Ős-szerzette földeidben, Bajnok szerzeményeidben Szedik most jutalmokat, S nyerik hóhérdíjokat. 27. Boldogtalan magyar! - már hát Tanúihatván magadon, Légy bölcs, s forradj egy nagy testté; Légy erős, s állj szabadon. Csak Istennek, embernek ne Kérd alázó irgalmát; Hanem kívánd meg az adott S vett szó s eskü tartalmát. Fejdelmet és nemzetet ez Egy féken tart, s úgy kötelez, Hogy, ha szegi egyik fél, Ketté szakad a kötél." 27. „Igaz! igaz! (mond a vendég) Érzi minden csepp vérem. S tudjátok hát, bátyám! húgom! Balassát jól esmérem: Atyámfia! E versei A karjával s eszével Áldozó nagy hazafit most Három félnek mérgével Ejték öszveütközésbe; 38