Bálint, nevezetben ki voltál Balassa : magyar költők versei Balassi Bálintról (Budapest, 1994)

GRANDPIERRE K. ENDRE Balassi Bálint búcsúja Esztergomnál „Adj mindeneknek példát!" Balassi Eletem nem sajnálom mint éltem úgy halok sárga szélmalmok forgatják veszendő napjainkat álgyúkkal vív tűzpárbajt a múlt jelen s jövő hazám lankáin dombjain a halál dőzsölő vendég tüzes erőszakkorbácsok verik városainkat sustorgó tűzpáfrányok temetik az ég kékjét lánghordozó sárkányok tobzódnak falainkon fehér pillék pattognak szüntelen a kövekből fénygabonát morzsolnak alvilágbéli malmok Esztergom kapujában téged védtelek Anna szerelem violaföldje bimbós szegfűbástyája vérben és álgyútűzben porló végvár-világ világ reményvirága világ fogyó virága s mert nem elég a kő s a vas gyönge palánk tagjainkból emelünk eleven védfalat Júliák oltalmára de megzördülnek már a csendgitárok a kék búzakolompok csontjaimban 116