Tasi József szerk.: „Költő, felelj!" Tanulmányok Illyés Gyuláról (Budapest, 1993)

Maróti István: Illyés Gyula és a kultúrpolitika

keltezett naplójegyzetével is: „A Jókai Színházban hónapok óta játszanak egy színdarabot Gosztonyi János tollából. A főhős József Attila. Tragédiájának három fő okozója a hiú irodalmi vezér, az álszent barát s a hűtlen kedves, még csak nem is József Jolán regénye, hanem a melodrámák hagyományos receptje alapján. Költött nevekkel. A darabot nem láttam. Amit olvastam, a kritika - Waldapfel Józsefét leszámítva - kedvezőtlen. Az a Kortárs-ban Hermann Istváné is. Ez így véd meg, illetve szolgáltat igazságot. »A Babits-ábrázolás és az Illyés-ábrázolás legfeljebb mozzanatszerűen igaz.« Eddig azt hittem, Babitsot érte a legtöbb mocsok ebben az országban. Úgy van. De már versenytársa vagyok, s elszorul a szívem az undortól, hogy elébe fogok vágni. Mert én nem bírom."

8 A Tiszta szívvel című József Attila-drámában Illyés Gyulát bilgeri csizmás kulákfinak ábrázolják. Az esetről felháborodott hangon ír Fodor András is Ezer este Eülep Lajossal című naplójában.

9 A rágalmazásokat Illyés sajnos más esetben is kénytelen elviselni. Ezért ír ismét Kádár Jánosnak 1961. július 9-én. „[...] az alábbi hivatalos pecséttel ellátott levelet kaptam. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese Tisztelt Illyés Gyula! Az újabban megjelent allegóriádat is érdeklődéssel olvasom. Ezek eszembejuttatják »figyelmességedet«, amellyel tavaly az Élet és Irodalomban megjelent »Sötét« című versed elküldted nekem és ezzel külön felhívtad rá a figyelmemet. Igaz, annyi bátorságod nem volt, hogy ezt saját nevedben tedd meg, hanem hitvány módon Dömöcki János nem létező mérnök nevét választottad. Szerencsére az írásodat jól ismerem, s így nem volt nehéz rájönni, hogy ki rejlik az álnév mögött. Magatartásod miatt én már rég lemondtam arról, hogy a kettőnk közötti barátságról beszéljek, mégis megkérdezem: nem érzed milyen mélyre süllyedtél a szarban? Üdvözlettel: Kállai Gyula" Illyés mindehhez a következő kiegészítést fűzi levelében. „Ilyen indulatú levélre nincs módom válaszolni. A vádat és a sértést azonban vissza kell utasítanom. Ez igen könnyű. Általad kérem, de a pályámat és az életemet téve rá, állapítsa meg hites írásszakértő és törvényszéki ujjlenyomat-vizsgálat, hogy otromba provokáció történt: azt a névtelen levelet nem én írtam. Soha nem írtam névtelen levelet."

1

0 Nem hiszek a szememnek. A levelet újra és újra elolvasom. Mi történik itt? Milyen erők akarják mindenáron és így elhallgattatni Illyést? Idézzük fel a levélben érintett Sötét című verset: Lámpa nélkül megyünk. Az út itt egyenes. Balról vetés neszesz, jobbról gomba-szagu liget lépdel velünk. 35