Tasi József szerk.: „Költő, felelj!" Tanulmányok Illyés Gyuláról (Budapest, 1993)

Mózes Huba: Illyés Gyula és Erdély. Illyés Gyula és Románia

3. „[...] a gyermekek már az ábécével nem a saját nyelvükön ismerkedhetnek meg. Európa legnagyobb számú nemzeti kisebbségének gyermekei közül több mint húsz százalék van ebben a helyzetben." Az elsődleges feladat - mutat rá Illyés Gyula - a nemzetközi garanciák rendszerének a kialakítása volna. Hiszen - mint írja -: „A nemzeti kisebbségek jogait semmiféle nemzetközi megállapodás nem védi. A békeszerződések ezeket, mint maguktól értetődőket, az egyéni jogok közé iktatták." A milliók gondjait máig érvényes módon megfogalmazó cikkre a lehetséges megoldások mérlegelése helyett méltatlan támadás a válasz.

4 Onnan érkezik, ahol a legnépesebb európai kisebbség fiai a legnagyobb számban élnek. Ürügyet rá a kisebbségekkel való bánásmód minősítése szolgáltat. Ez a minősítés egyébként - „ha nem is épp genocídium, de mindenképpen etnocídium" (amelynek érvényességét nehéz volna elvitatni) - nem Illyés Gyula cikkéből, talán valamelyik rádióinterjúból származik. A pamfletnek szánt közlemény fordulatait nem idéztem. De hadd idézzem itt - természetesen fordításban - a közlemény adatait regisztráló országos könyvészet (Bibliográfia Republicii Socialiste Románia) megfelelő tételének az annotációját: „Illyés Gyula Magyar Nemzet-beli rágalmazó cikkeinek margójára." A rágalmazással megvádolt szerzőt - mint ismeretes - a Kádár-rezsim megfosztotta a vád elhárításának a lehetőségétől. A Ceau§escu-rezsim viszont a költőnek nemcsak a nevét, hanem az emlékét is törölni szerette volna mindenki tudatából. Az már a tilalmak természetéből adódik, hogy 1978-tól Illyés Gyulát még intenzívebben foglalkoztatták a kisebbségi gondok. A kisebbségiek tudatában pedig még inkább jelen volt az, akinek sokáig a nevét sem volt szabad leírni. JEGYZETEK 1 Mózes Huba (szerk.): Égi csikón. Kötött formájú költemények antológiája, Kolozsvár, 1985. 2 Babits Mihály: Biharfüred (Egy meghiúsult írótalálkozó néhány dokumentuma), Bp., 1990, 85-86, 93. 3 Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1929-1945, Bp., 1986, 393. 4 Gheorghiu, Mihnea: „Hunii la Paris", in Luceafárul 1978, 18. 287