Botka Ferenc (szerk.): Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai, 2002. december 5-6. - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 12. (Budapest, 2003)
Kemény Gábor: Átutazóban a nagyepika felé
JCeniétiif ffálwr az utcán, és a kóbor ebet halálra gázolta egy autó). Most pedig még Büchler első feleségének (Jolánnak) az öngyilkossági kísérletét is magára veszi (ezt már végképp alaptalanul), és nem akarja, hogy Anny legyen a következő áldozat; ezért száll le az Andrássy út (Anny lakása) felé tartó autóbuszról, és utazik vissza Rómába, majd egy szigetre, ahol ugyanolyan egyedül lehet, mint Yeu szigetén az internáltságban. Németh Lajos tanárt, a regény harmadik férfiszereplőjét nem jellemzik madárképek. De egy helyütt az ő vergődése, kínlódása is a madár képzetét sugallja: „Németh nem felel, de Rácz látja, hogy tehetetlenül csapkod szárnyaival” (280); „A délutáni lárma ködén keresztül Rácz hallgatja barátja el-elcsukló hangját és közbe-közbe néha oly zajt, mintha foglyul ejtett madár csapkodna szárnyával: el-elhaló zokogást” (280-281). A madarakkal kapcsolatos képzetek az írót késő öregkoráig elkísérték: a Botka Ferenc által kiadott két posztumusz mű egyikében, a Sirályháton címűben az elbeszélő egy emberszerű (beszélni, sőt gondolatot olvasni is tudó) sirály hátáról tekint le Pestre, melynek utcáin járókelők gyanánt krokodilok, kajmánok, óriásgyíkok, kígyók, szalamandrák hemzsegnek; a másikban (Dr. Nikodémusz Lázár híres útikalandjai) maga a „költő-író” hős tud repülni, igaz, csak „az ihlet óráiban”. (Déry zoológiái tájékozottságának forrásait Botka Ferenc nyomozta ki és ismertette a kötet utószavában.20 A Pesti felhőjáték számos további állat-képet is tartalmaz. Közülük elsősorban a béka (272, 350, 353, 357, 361, 384), a gyík (381), a teknőc (305) és a kígyó (326, 379) lehetnének érdekesek. Botka Ferenc fenti utószava szerint az író feltűnően érdeklődött a hüllők és a kétéltűek iránt, s valóságos „szürrealisztikus jelképrendszert” épített ki köréjük, allegorikus kapcsolatot keresve ezen állatok és „a tudatküszöb alá szorított emberi indulatok, mindenekelőtt a társadalmi méretűvé növekedett agresszió” között.21 Minthogy azonban ebben a tanulmányban a madármotívumok és -képek szövegszervező funkcióját igyekeztem bemutatni, a nem madarakat, hanem egyéb állatokat felvonultató képek tárgyalásától ezúttal eltekintek. 3. Befejezésül legyen szabad néhány észrevételt tennem Déry regényének stílustörténeti helyéről, jelentőségéről! Stílusát tekintve a Pesti felhőjáték markánsan eltér az előző évek avantgardista kísérleteitől. Ennek szerintem nem csupán a közlés helyéhez való alkalmazkodás lehetett az oka, hanem az is, hogy éppen erre az időre esik az európai és hazai stílusújítás apálya, illetőleg egy „új klasszicizálódás”, stílusbeli „lehiggadás” kezdete.22 Magától Kassáktól idézi Szabó Zoltán stílustörténete a következőket 1928- ból, a korszakváltás idejéből: „Ma már túl vagyunk az avantgardizmuson, aki hozni akar valamit, annak nem meglepően érdekeset, hanem erőben és tisztaságban jelentősét kell hoznia.”23 :i Déry Tibor: Sirályháton - Dr. Nikodémusz Lázár híres útikalandjai. A szöveget gondozta és az utószót írta Botka Ferenc. Bp., 1993. 111-119. 21 Id. h. 115. 22 Vö. Szabó Zoltán: A magyar szépírói stílus történetének fő irányai. Bp., 1998. 200-202. 22 Uo. 201-202. 44
