Botka Ferenc (szerk.): Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai, 2002. december 5-6. - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 12. (Budapest, 2003)
Botka Ferenc: Bevezetés helyett. Utóélet - változó világban
(Botka (fertae majd a. Magyar Remekírók sorozatai vállalták.2 Önállóan a Kedves bópeer...! (1979), a G.A. úr X.-ben és A kiközösítő (1983), illetve a Képzelt riport egy amerikai pop- fesztiválról (1988) jelent meg a hivatalos (állami) könyvkiadók gondozásában. Ugyanakkor azonban már ekkor is voltak évek - 1983 és 1987 között -, amikor e tekintetben teljes csönd honolt Déry körül. (Hacsak nem vesszük tekintetbe 1986- ban Az ámokfutó kispéldányszámú és szűk körben hozzáférhető múzeumi kiadását.) A külföldi publikációk időbeli megoszlása hasonlít a hazaihoz; mennyiségileg az is csökkent, bár átfogja az egész életművet: Az óriáscsecsemőtől A befejezetlen mondaton és a Feleleten keresztül A félfülűig és a Kedves bópeer .../-ig.3 (Itt említjük meg a szomszéd országok magyar nyelvű utánközléseit is, amelyek sorában a romániai Kriterion kötetei álltak az élen.)4 A róla szóló írások követték a kiadásokból is kivehető irányt. A napi kritikák mechanikusan ismertették a recenzálásra váró kiadványokat; igaz, a sajtó időnként helyet adott egy-egy érdemes eszmecserének is, mint például a TIT és a Rádió közös sorozatában, a Gyorsuló Időben megtartott Az irónia Déry Tibor műveiben című kerekasztal-beszélgetés.5 Ehhez kapcsolódva megállapítható, hogy ekkor még változatlan maradt az író pályája iránti irodalomtörténészi érdeklődés: Szalai Anna Csereforgalom című kismonográfiában elemezte a magány és közösség viszonyát Déry regényeiben (1982), Oltyán Béla kandidátusi értekezésben foglalkozott a pályakép egyik meghatározó elemével (Déry Tibor parabolái, 1985)6, s hellyel- közzel egyetemi szakdolgozatok is készültek, mint például Temesi Ferencé - Déry lírájáról vagy Mesterházi Gáboré a pályakezdés kérdéseiről.7 Mindez ugyanakkor nem fedheti el az író emlékét, életművét körülvevő légkör lassú lehűlését, aminek egyfajta velejárója volt, hogy érdemi közlemények hiányában a napilapokban megszaporodtak a nem túl súlyos életrajzi visszaemlékezések.8 Ezt a folyamatot az író hagyatéka körüli huzavona érzékelteti a legbeszédesebben. 1979 őszén még rendben megtörténik a Varga Imre készítette síremléknek a 2 Az Olcsó Könyvtárban a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról - A félfülű. (1979), a Vidám temetés (1983) és A kiközösítő (1987), a Diákkönyvtárban a Niki és más történetek (1979), illetve a Niki s egyéb elbeszélések (1989), a Magyar Remekírókban A befejezetlen mondat (1980) és a Válogatott versek, kisregények, novellák - ítélet nincs (1990). 3 Minthogy műfajunk nem a bibliográfia, elégedjünk meg annak rögzítésével, hogy Az óriáscsecsemőnek francia (1983) és angol (1993), A befejezetlen mondatnak cseh (1980) és nyugatnémet (1986), a Felelet első kötetének cseh (1987), a Nikinek finn (1979), nyugatnémet (1984), a G.A. úr X.-bennek lengyel (1979) és katalán (1992), A kiközösítőnek keletnémet (1979), a Kedves bópeer .../-nek dán (1979), fanda (1979), észt (1982) és német (1991), az ítélet nincsnek svéd (1989), A félfülűnek lengyel (1978) és szerb (1991), valamint az elbeszéléseknek egy Fröchliches Begräbnis (1998) című válogatása jelent meg. 4 L. A befejezetlen mondat (Bukarest, 1978), Niki (Újvidék, 1979), G.A. úr X.-ben (Bukarest, 1989). 5 Az irónia Déry Tibor műveiben. Béládi Miklós, Bodnár György, Pomogáts Béla, Szabolcsi Miklós beszélgetése. = Jelenkor 1980. jún., 6.sz. 549-557. 6 Munkája sajnos könyv alakban nem jelent meg. Kutatásainak terjedelmes részpublikációt Déry Tibor és Berlin (1994) című könyvünk 92. oldalán összesítettük. 7 Részközléseik: Temesi Ferenc: Déry Tibor költő világa. = Új írás 1991. máj., 5.sz. 74-82., Mesterházi Gábor: Déry pályájának indulása. = Irodalomtörténet 1994. 1/2. sz. 148-155. 8 L. pl. Garai Gábor: Törmelék Weimarból, Wartburgból. = Magyar Nemzet 1985. dec.24., Nemes György: Déry Tibor az ÉS munkatársa. = Élet és Irodalom 1986. febr.14. 7.sz. 5., Baráth Lajos: Déry tejeskávéja. = Magyar Nemzet 1987. febr.28. 50.sz. 5. 8
