Botka Ferenc (szerk.): Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai, 2002. december 5-6. - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 12. (Budapest, 2003)
Antonio Opitz: Többé-kevésbé „jókedvű önvizsgálat”. Déry Tibor műveinek fogadtatása az NDK-ban
cântonia. Opitz világot) című cikkében, az író toleráns, többfajta igazságot elismerő világlátásával azonosulva.19 Ha lehet, még jobb kritikát kap 1988-ban Déry utolsó Kelet-Németor- szágban megjelent műve, a Spiele der Unterwelt (1968) és a Riese (1968) után immáron harmadik elbeszéléskötete: az Ein feiner alter Herr. A könyvről több recenzió is megjelent, amelyek most egyöntetűen a stílus sokféleségét, a formai gazdagságot és a kíserletezési kedvet - mennyi gondot okozott ez hajdanában - emelik ki. Mindennél ékesebben érzékelteti azonban Déry előkelő helyét a nyolcvanas évek keletnémet olvasóközönségének értékrendjében az, hogy 1981-ben Die Geschichte vom Leben und Sterben des heiligen Ambrosius Bischof von Mailand cím alatt megjelent regényével (A kiközösítő) egyetlen magyar íróként belekerül Proust és Camus, Kafka és Musil, Ajtmatov és Bulgakov, Frisch, Dürrenmatt, Faulkner és Updike mellé a nemzetközi könyvpiacon akkoriban magasra értékelt és mindmáig rangos ex libris sorozatba. A sorozat alapgondolata az volt, hogy német nyelven foglalja egységbe a huszadik század regényirodalmának legnagyobbjait. Az elmondottak korántsem tarthatnak igényt teljességre. Nem volt, mert nem lehetett itt szó a Déry-művek ^lapján készült filmek visszhangjáról, pedig ezek mindegyikét bemutatták Kelet-Németországban is. Tudomásom szerint az író fellépéseit a Rádióban sem rendszerezte eddig a kutatás, annak ellenére, hogy Déry nagyon tudatosan használta fel ezt a médiumot arra, hogy eljuttassa üzenetét közönségéhez. Erre igen jó példa, hogy amikor 1966-ban visszatér az NDK irodalmi nyilvánosságába, Szerelem című elbeszélését olvassa fel saját fordításában a Rádióban. Ideje, hogy összefoglaló választ kíséreljünk adni eredeti kérdésfelvetésünkre. Az olvasó perspektívájából ítélve meg Déry Tibor és keletnémet olvasóközönségének viszonyát, bátran kimondhatjuk, hogy már a hetvenes, de főleg a nyolcvanas években messzemenő összhang alakul ki az író művei és az olvasói elvárások között. E megállapítás jelentőségét még fokozza, hogy mindez abban a történeti pillanatban játszódik le, amelyben Kelet-Németország népe - éppen az e taulmányban is említett Stefan Heym támogatásával és részvételével - rokon célokért száll síkra, mint amelyeket egykor a magyar író megfogalmazott a Petőfi Körben. Amikor - a dedikáció tanúsága szerint 1965. szeptember 30-án - az Alvilági játékok fordításával kapcsolatosan Lipcséből érkezve Déry Tibornál jártam - én is a Nikit kaptam ajándékba magyar nyelven. Hosszú időbe telt, amíg teljes dimenziójában megértettem az üzenetet. Ha ma látogathatnám, vajon nem a - mint tudjuk, torzóban maradt - Felelete.t nyomná-e a kezembe okulásul? Nem biztos, de elképzelhető. 19 Wolfgang Feyerabend: Fragend die Welt erklären. = Junge Welt 37. évf. (1983) 156A sz. 10. 202
