Botka Ferenc (szerk.): Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai, 2002. december 5-6. - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 12. (Budapest, 2003)
Botka Ferenc: Bevezetés helyett. Utóélet - változó világban
(Hötka Cf trena szabadcsapatos magatartása: a maga útját járva nem kívánt csatlakozni sem a kurzushoz, sem az ellenzékhez. Szándékát a legegyértelműbb élete utolsó évében nyilvánította ki, amikor nemzedéktársaival együtt nem írta alá a cseh liberálisok, a Charta 77 üldözése elleni tiltakozást.19 Politikai- művészi magányosságának maga is tudatában volt, s néhány évvel korábban az alábbiakban jellmezte azt egy német újságírónak adott interjúban: „Magyarországon (ma) - mint minden diktatórikusán kormányzott országban - két társadalom létezik: az egyik éles, talán hallgatag ellenzőként lép föl; a másik védelmezi a fennállót. Világosabban kifejezve: egy írónak sok olvasója lehet, akik - az ellenzékből valók - benne vélik megtalálni a nyelvüket. Ezáltal több olvasója van, mint amennyit tulajdonképp megérdemelne. A társadalom másik része, amelyik a fennállót óvja és védelmezi, ez esetben természetesen elutasító magatartást tanúsít az íróval szemben. A baj az, hogy a mi átpolitizált világunkban minden szót politikusán mérlegelnek és magyaráznak. Ebből következik, hogy az írót mindkét oldalról félremagyarázzák; még ha objektív valóságot fejez ki, akkor is meghamisítják azáltal, hogy a két réteg másképp értelmezi.”20 írói szándék és a társadalmi befogadás ellentéte tovább növekedett a rendszerváltozást követően. Déry közismert szocialista meggyőződését sokan eleve azonosították azzal, ami megbukott. A „nagy kísérlet” maradéktalan hívét láttatták benne, akinek életműve a fordulatot követően egyszerűen értékét vesztette, s „döglött kutyaként” a történelem szemétdombjára utasították.21 - Elég szerencsétlenül éppen ez idő tájt jelent meg a Déryt egyébként tisztelő Eörsi István A kompromisszum című drámája is (Békéscsaba, 1992), amely az író állítólagos „kiegyezését” tűzte pellengérre. - A kérdést máshonnan megközelítve: a szellemi élet nagy „átrendeződésében” Déry csoporton/szekértáboron kívül maradt, s ő, aki már nem védhette magát - egyfajta bűnbakká neveztetett ki, akiről nyugodtan lehetett bármit állítani. A hallgatás, az elhallgattatás különösen a könyvkiadás területén volt a legfeltűnőbb. Az asztalfiókban maradt Sirályháton - Dr. Nikodémusz Lázár útikalandjai (1993) közreadását követően mindössze három olyan mű akadt, amelyben üzletet láttak közreadóik: a Niki (1994, 1995) — néhány rövidebb elbeszélés kíséretében22, a hajdan nagy sikert arató Képzelt riport egy amerikai pop- fesztiválról (1993, 1998)23, illetve a börtönhöz köthető G.A. úr X.-ben (1998). Az elbeszélések önálló felelevenítésére egyedül egy vidéki kiadó vállalkozott A portugál királylány címmel (1999)24, illetve egy tágabb érdekű válogatás, amely a Kossuth- díjas írók című sorozat számára kívánt képet adni az egész életműről (2002). ” A kérdés részleteit 1. Dérynék a Charta 77-ről adott interjújának bevezetőjében: Barátságos pesszimizmussal. 20 Eredeti megjelenése: Adalbert Reif: Zwischen Vision und Wirklichkeit. = Die Tat (Zürich) 1972. aug.5. Nr. 182. 21-22. - Csala Károly fordítása: Barátságos pesszimizmussal. 21 L. Bán Zoltán András kritikáját a Sirályháton - Dr. Nikodémusz Lázár híres útikalandjai c. kötetről: Virgányelven. = Beszélő 1993. júl.17. 28.sz. 28. 22 Két asszony - Szerelem - Niki (1994) a Cicero kiadásában, illetve Niki és más történetek (1994), a Kutyatár, Niki - Szerelem (1995) a Matura Klasszikusok c. sorozatban. 23 1993-as kiadásában A félfülű c. kisregény is megtalálható. 24 A Réz Pál szerkesztette kötetet a pécsi Jelenkor kiadó jelentette meg. 11
