Botka Ferenc (szerk.): Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai, 2002. december 5-6. - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 12. (Budapest, 2003)
Vasy Géza: G.A. úr X.-ben - és nálunk
('üauj Ciena A párt harcosait az időben szinte kizárólag a marxizmus-leninizmus és annak létező gyakorlata melletti kiállás érdekelte, így nem is gondoltak arra, hogy az absztrakttá tétel az általánosítás egyik lehetséges módja, arra pedig még kevésbé, hogy az adott diktatórikus viszonyok között másként nem is lehetett volna bírálni a szocialista hatalmat. A regény legelső publikációi megszólalásra késztették a külföldi magyar fórumokat is. Sinkó Ervin a Híd 1964. 4. számában az Új írás két közleménye alapján rendkívül részletes és értő olvasónaplóban foglalkozik G. A. úrral és X. városával. Pontosan látja és leírja, hogy a mű ellenutópia. Főbb vizsgálódási szempontjai: az utazás motívuma, a bujdosó alakja, a magányosság, a kíváncsiság és annak hiánya, az idő kérdése, a roncsmező mint a nihil birodalma, egy (atom)háború utáni helyzet megjelenítése, az X.-beliek állandó nevetgélése mint a félkegyelműség jele, a mű nem egzisztencialista, hanem realista volta. A két részlet alapján „arra is lehetne következtetni, hogy a szocialista vagy éppen a kommunista rendszernek egy sajátságos, bár fejtetőre állított, degenerált rendszerével állunk szemben”.24 A korabeli olvasóban az is erősíthette e vélemény igazát, hogy Déry előtt Sinkó Lengyel József Elejétől végig című híres, a sztálini törvénytelenségeket egy ember sorsán keresztül bemutató elbeszélését mutatta be. A párizsi Irodalmi Újságban, ugyancsak 1963. decemberében Györffy Miklós25 a teljes mű ismeretében mutatja be a regényt, amely nemcsak a magyarság számára, hanem Európában is „az utolsó húsz év legjelentősebb alkotásai közé tartozik: Kafka víziói nem víziók itt, mert egy nem akármilyen író mond életével, nem akármilyen körülmények között, nem akármilyen »Nem«-et kora sötét erőinek.” A regény „szinopszisának” részletes ismertetése után leírja azt is a szerző, hogy „X. nem ismeretlen város, sőt nagyon is ismert pokol ez a valóságból”. Külön kiemeli még Erzsébet alakját és G. A., illetve az elbeszélő Déry hozzá való viszonyát: „A világirodalom klasszikus pokoljárásaitól főleg ezért üt el Déry regénye: fény ragyog ebben a pokolban, ha nem is X. cella falain, de belül, G. A.-ban”.26 A regény megjelenése és kritikái A regény 1964. áprilisában jelent meg.27 Az előzményekhez képest meglehetősen széles körű volt a kritikai visszhang: a tíz írás közül nyolc Magyarországon, egy Pozsonyban, egy Újvidéken látott napvilágot. Tanulságos a megjelenés időrendjében felsorolni a szerzőket és a lapokat: 24 Híd 1964. 4. - Ez az írás jóval előbb készülhetett el, hiszen sem az 1964. januári Új írásról, semn Jelenkorról nem tud, s ami még meglepőbb: a Híd 1964. januári részletközléséről sem (G. A. úr előadása X-ben a civilizáció kelteméiről - ez a regény 20. fejezete). 25 A szerző nem azonos az ismert hazai irodalomtörténésszel, aki 1942-ben született. Lehetséges, hogy álneves a publikáció. 26 Irodalmi Újság 1963. dec. 15. 23.sz. 27 A Tájékoztató 1964 márciusában hirdette meg a regényt a várható új művek között, s a júniusi szám nyugtázta a megjelenést. A Szépirodalmi Kiadó Domokos Mátyás szerkesztésében, Csillag Vera borítójával és kötéstervével 15 000 példányban adta ki. 116
