Botka Ferenc (szerk.): Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai, 2002. december 5-6. - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 12. (Budapest, 2003)
Kemény Gábor: Átutazóban a nagyepika felé
DCentétuf. if Aber Kemény Gábor: Átutazóban a nagyepika felé Nyelvi képek, motívumok szövegszervező funkciója Déry Tibor Pesti felhőjátékában 1. Déry a Pesti felhőjátékot (akkori címén: Az átutazói) 1930 végén vagy 1931 első hónapjaiban írta,1 de csak két évvel később tudta megjelentetni a Nyíl regényújság 1933. január 19-i (86.) számában. Ungvári Tamás a hatkötetes irodalomtörténet Déry-fejezetében e lapot az „obskúrus” jelzővel illeti.1 2 Ezt helytelen minősítésnek kell tartanunk, tekintettel arra, hogy a Nyíl-regények szerzői között olyanok találhatók, mint Francis Jammes, Gottfried Keller, D. H. Lawrence, Heinrich és Thomas Mann, a magyarok közül Ambrus Zoltán, Benedek Marcell, Mikszáth (3 művel), Móra, Schöpflin, Tersánszky (4 művel) és nem utolsósorban Krúdy Gyula (az 1933. június 29-i [109.] szám a Váci utcai szép napokat adja közre, immár posztumusz műként). Öt évvel később, 1938 októberében a tekintélyes budapesti német napilap, a Pester Lloyd közölni kezdi a regény német fordítását Ein Fremder címmel, de a közlés tíz folytatás után - minden bizonnyal a szerzőnek a Gide-fordítás miatti politikai pere és elítéltetése következtében - a 4. fejezet vége felé megszakadt.3 Kötetben a mű csak 1945-ben látott napvilágot a Budapest Kiadónál, immár Pesti felhőjáték címmel, Szerelmi regény két villámcsapás között alcímmel és túlnyomórészt új fejezetcímekkel.4 1 Botka Ferenc: Déry Tibor és Németh Andor. In: „D. T. úrX.-ben”. Bp., 1995. 21. 2 A magyar irodalom története. 6. köt. Bp., 1966. 426. 3 A megjelent részt újból közli: Déry Tibor: Különös árverés. Ein Fremder. Regények 1920-1942 Romane. Sajtó alá rendezte Botka Ferenc. Bp., 1999. 340-367. A kéziratban maradt folytatás - Botka Ferenc szíves közlése szerint - a Déry Archívumnak A Halál takarítónője című kötetében fog megjelenni. 4 A Nyíl-regények sorozatában megjelent első közlés fejezetcímei a következők voltak: A Gellérthegy kisebb lett!. Felhő a Statisztika fölött, Az üzenet, A függöny felszalad, Váratlan látogató, Rácz fogságban, Az első találkozás, De profundis, Rácz a túlsó partra utazik, A nők között, A szerelem két arca, Követségben, Rácz kiugrik. A német fordítás szó szerint átülteti ezeket a címeket, csupán a Statisztikából lesz Rózsadomb (Rosenhügel), és Ráczot itt Szerbnek hívják: Der Gellértberg ist kleiner geworden, Eine Wolke über dem Rosenhügel (!), Die Botschaft, Der Vorhang geht auseinander, Ein unerwarteter Besuch, Szerb (!) in Gefangenschaft, Die erste Begegnung, De Profundis, Szerb (!) begibt sich auf das andere Ufer, Bei den Frauen, Die zwei Gesichter der Liebe, Die Botschaft, Szerb (!) verläßt den Schauplatz. Az 1945-ös kötetkiadás az új címnek és az alcímnek megfelelő új fejezetcímeket kapott (csak az első kettő maradt meg, az előbbi a felkiáltójel elhagyásával, ami egyébként már a német fordításban sem volt meg): A Gellérthegy kisebb lett, Felhő a Statisztika fölött, Üzenet a várból, A felhő a Belvárosba ér, Mennydörgés a Katona József utcában, A felhők fogságában, A Naphegyen: az első villám, Hajnali vihar a Nagykörúton, A Naphegyen egy percre kisüt a nap, Holdudvar a Citadella fölött, Vidéki viharfelhők Budán, A pesti felhők fölött nem süt nap, A Felhők Lovagja elvonul Pestről. Mint láthatjuk, mindegyik fejezetcím valamilyen földrajzi és/vagy meteorológiai fogalmat tartalmaz. Az alcímbeli „két villámcsapás” egyike akkor éri a főszereplőt, amikor az Márta öngyilkosságáról értesül (5. fejezet), a másik pedig akkor, amikor az újságban megpillantja Büchlemé ön- gyilkosságának hírét (13. fejezet). A felhő motívuma, amely az új kiadásban a cím és a fejezetcímek révén nagyobb hangsúlyt kapott, egy évtizedekkel későbbi visszaemlékezés szerint az „átutazó”, a Németh Andorról mintázott dr. Rácz György metaforájának tekinthető: „képe [...] egy az égbolton révetegen vonuló nyári felhő... nem, két egymással révete- gen vitatkozó nyári felhő alakjában jelent meg előttem” (Déry Tibor: ítélet [!] nincs. Bp., 1969. 343). 38
