Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)

„Kincsek és kincs-tárak" - S. Püsld Anikó: A múzeum Könyvtára

Lakatos Éva Magyar irodalmi folyóiratok bibliográfiája című feltáró munkája hívta fel a figyelmet arra, hogy a Petó'fi Irodalmi Múzeum Könyvtára számtalan olyan periodikával rendelkezik, amely a társintézmények gyűjteményében nem található meg. A teljesség igénye nélkül hívom fel a figyelmet az alábbi címekre: Május (Bp., 1913-1914), Magyar Ma (Bp., 1911), Magyar Phönix (Bp., 1871), Műkedvelők Lapja (Bp., 1936-1937), Műsoros Révű (Bp., 1937-1938), a Rejtő Jenó' szerkesztette Nagykörút egyetlen száma, Színi Károly lapjai (1859-1892) egybekötve, Új Magazin (Bp., 1932-1938), Új Világ (Debrecen, 1919), Új Könyvek (Bp., 1945-1946), Szünórák (1867-1868), Vasárnap (Arad, 1923-1940), Véndiákok Lapja (Kolozsvár, 1925-1931), Testvériség (Kézirat a szabadkőművesek számára 1931).

Hasonlóan unikális gyűjteményegyüttes az emigrációban élő magyar írók és lap- szerkesztők állományunkban elhelyezett anyaga.

Kortörténeti dokumentum lehet a sajtótermék eredeti formája, papíranyaga, kötése, tipográfiája, művészi megformálása is. Éppen ezért a gyűjteményezésnél nagy figyelmet fordítunk a könyvek képzőművészeti megformálására, a borítók, a kötések állapotára, az illusztrációkra. A könyvművészet, könyvtervezés kiemelkedő egyéniségeinek, műhelyeinek munkáiból gyűjteményünk számos jeles példánnyal rendelkezik. Példaként említhetjük a századforduló és a két világháború közötti időszak néhány nagy tehetségű tipográfusának - elsősorban a gyomai Knereknek, mellettük a békéscsabai Tevanéknak - az új magyar tipográfiát kialakító kísérleteit és az ekkor született kiadványokat. Tiszta formáival kitűnik a Monumenta Literatura sorozat, Kozma Lajos barokkos díszeivel illusztráltak a Kner-Klasszikusok kötetei. Az igényes tervezés kiterjedt a könyvek kötéseire is, itt említendő Örkényi István vászon terve.

A Nyugat Kiadó kiadványai is kiemelkedőek: így a Nyugat Könyvtár Falus Elek tervezte fedőlapokkal megjelent kötetei, a Nyugat Könyvek és a sorozaton kívüli irodalmi művek, pl. a Lesznai Anna tervezte Ady-kötetek, vagy Kozma Lajos, Gara Arnold tervei a kortárs irodalomhoz.

Könyvművészeti ritkaságnak számítanak gyűjteményünkben a Jaschik Almos tervezte kötetek pl.: Vörösmarty Csongor és Tündéje (Bp., 1921) vagy a számos magyar és idegen nyelvű Petőfi-kötet.

Többen új utakon az avantgárd irányába kívánták megújítani a magyar könyv- művészetet - jeles köteteket őrzünk Kassák Lajos és Bortnyik Sándor terveivel a MA kiadásában.

A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtára négyszázezer egységet számláló gyűjteményéből a most bemutatott „kincsek" csak kiragadott példák. Kutatóinkat és kiállításainkat látogató közönségünket irodalmunk muzeális könyvgyűjteményéből újabb és újabb ritkaságokkal szeretnénk meglepni.

180