Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)

„Kincsek és kincs-tárak" - Petrányi Ilona: A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára

Petrányi Ilona A PETŐFI IRODALMI MÚZEUM KÉZIRATTÁRA A Kézirattár létrejöttének története A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára mint önálló gyűjtemény szervezetileg 1970-ben jött létre, Illés László főigazgatósága idején (1970-1976), aki az intézmény mai arculatát, felépítését, szervezeti rendjét lényegileg ez időben alakította ki. A Kár­olyi-palota épületébe való költözéstől (1957-től) ugyanis odáig a múzeum nem gyűj­temények (tárak), hanem korszakok, illetve témakörök szerinti felépítésben, ponto­sabban két nagy osztály, a XIX. és a XX. századi keretében működött. A Kézirattár alapját képező irodalmi kéziratgyűjtemények létrejötte időben meg­előzi a Petőfi Irodalmi Múzeum 1954-es alapítását, és tulajdonképpen 1909-től, az ún. Petőfi Ház létrejöttével datálható. A Petőfi Ház alapítója a Petőfi-kultusz ápolá­sára 1876-ban szerveződött Petőfi Társaság volt. A Társaság szervezői a XIX. század végén felismerték, hogy az írói dokumentumok kívül esnek az akkori könyvtárak, múzeumok, levéltárak gyűjtőkörén. Ezért e dokumentumok megmentésére létre­hozták a Petőfi Múzeum című folyóiratot, 1888 és 1895 között összegyűjtötték az akkor fellelhető Petőfi-kéziratokat, és megvásárolták az író halála után Jókai Bajza utcai házát. Az 1909-ben itt megnyitott Petőfi Ház 1945-ig Jókai Mór egykori Bajza utcai otthonában működött, ahol az író 1886 és 1899 között élt. A Bajza utca 21. sz. házban jelentős Jókai-emlékek (kéziratok, relikviák) is maradtak, illetve gyűltek ösz- sze, részint a Feszty- részint a Jókai-rokonság révén. így kézenfekvő volt, hogy a Pe­tőfi Ház a Jókai-emlékeknek és kultusznak is őrzőjévé és ápolójává váljék. A Petőfi Ház 1911-ben megjelent katalógusában mintegy 55 tételnyi Jókai- kéziratcsomag is szerepelt: Jókai unokahúgától, id. Hegedűs Sándorné Jókai Jolántól családi levelek, 169 Petőfi Sándor: Tigris és hiéna c. művének első lapjai, 1845

Next

/
Oldalképek
Tartalom