Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„Irodalom, képzőművészet, színház" - Vadas Ferenc: Tolna megye irodalmi örökségének ápolása
szólnak, egyszóval mindenről, amit a levelek írója a család tudomására kívánt hozni. Babits Mihály életének utolsó húsz esztendeje személyes drámákkal, megpróbáltatásokkal és betegségekkel van teli. A sírhoz vezető' út stációit az anyjához címzett levelek is megfestik. Hogy a levelek révén mennyiben módosulhat a gyermek- szülő-testvér-rokon viszony megítélése, s hogy az életpálya különböző szakaszaiban milyen változások és hangsúlyeltolódások érzékelhetők a családtagok kapcsolataiban, arra a bevezető tanulmány írója, Vadas Ferenc keresi a választ. Vörösmarty Mihály Vörösmarty Mihály a Görbőn töltött jurátusévben (1822-1823) pillant bele a megyei közéletbe, ismeri meg a kor törekvéseit és éli át Csehfalvay alispán mellett a megyei ellenállás hangulatát, a reformkor pezsgő szellemi és politikai életének kialakulását. Ez a légkör az ösztönzője korai műveinek; itt kezdi hazafias eposzának, a Zalán futásának írását, melynek fejezetei a magyar romantika legcsillogóbb képeihez szolgálnak nyitányul. A görbői év a gondtalan ifjúság, a barátság boldog, önfeledt ideje. Halászni jár a Kapósra, vadászik, törvényszéki gyakorlatot folytat; verset ír a patvarista életről, templomba záratásáról, megénekli az ember léptékű dombokkal övezett völgyeket, a virágokat, szépasszonyokat és ártatlan lányokat. Görbőn minden versbe kívánkozik, felszabadultan és örömtelin. Többször kértek, hogy rendezzek emlékkiállítást. Újra meg újra kitértem a megtisztelő feladat elől, mindaddig, amíg az Akadémiai és az Országos Széchényi Könyvtár anyagában fel nem leltem a Görbőn írt versek kéziratos példányait. Nagy utat bejárva kerültek vissza (másolatban) a nagyváradi premontrei főgimnáziumból - Pest érintésével - a Csehfalvay-kúria falai közt és a ház előtt álló terebélyes fa árnyékában született versek, a Zalán futásával együtt, amelyet ugyancsak itt kezdett el írni hexameterben. Az 1992 októberében nyílt Vörösmarty-terem XIX. századi hangulatát a Horváth Anna tanárnő gyűjteményéből származó népviseletek és a tájra jellemző hímzések idézik fehérségükben is vonzó mintáikkal. A költő személyes jelenlétét Juhos László bronzszobra adja, a hazához való hűség rendíthetetlenségét pedig nemzeti imádságunk, a Szózat sugározza a muzsika szárnyán, Egressy Béni hangjegyeivel, minden kor magyarjának, parancsolóan. Alkotások és pályaképvázlatok Alkotások és pályaképvázlatok egy Tolna megyei tudományos és művészeti lexikonhoz című könyvünk (társszerző: Marton Zsuzsa, kiadási év: 1990) történetéhez tartozik, hogy 1985-ben egy országos adatbank részmunkájaként Tolna megye irodalmi, néprajzi, történeti adatainak és emlékhelyeinek felgyűjtésére vállalkoztunk. A könyvnyomatás kezdetéig visszanyúló, évszázadokat átölelő kutatás indítását az anyagiak apadása késleltette. Hogy mégis történjék valami, ami kevesebb pénzzel is megvalósítható, fordítottunk a sorrenden: nem a régmúlttal foglalkoztunk, hanem a ma élők adatait gyűjtöttük fel. Valamennyi tudomány- és művészeti ág ott szerepelt a kutatandó területek között, s minden alkotó, aki Tolna megyében született, élt, iskolába járt, dolgozott és az országhatáron belül lakott. Végül is a társada165
