Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„Ha nem volna, fel kellene találni" - Antal Gábor: Valóság és varázslat. Megjegyzések egy tanulmánygyűjteményhez
Antal Gábor VALÓSÁG ÉS VARÁZSLAT Megjegyzések egy tanulmánygyűjteményhez Gondolj a zengő tengerekre! gondolj a Sorsok iszonyú muzsikájára, szent ereklye csókjára, titkos alkonyú szigetekre, bús-badar ópiumokra, meztelenbe fúlásra, indulás csengettyűjére, esztelenre, vad valóságra, mely varázs... A Csak a dalra című Babits-versből vett sorokat a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Népművelési Propaganda Iroda közös kiadásában megjelent tanulmánygyűjtemény egyik írása idézi. Rónay László azt kívánta így dokumentálni, hogy Babits Mihály közvetlenül a Tímár Virgil fia papírra vetése előtt felismerte már; varázs lehet a vad valóság is. A ciszter szerzetes steril életének, és a költő sokáig meglehetősen visszahúzódó éveinek fordulatot adott, ha több menetben is, találkozása az egyszerre zengő és iszonyú valósággal. Ám e Babits-strófák mottóját képezhetnék az egész vaskos kötetnek, amely pedig - amint alcíme hirdeti - Móricz Zsigmond és Krúdy Gyula születésének centenáriumára készült. Bárha a szerkesztő A valóság vonzásában címet adta a Móricz-művel és a Móricz-prob- lémákkal foglalkozó tanulmányoknak, a Krúdyra orientált írásoknak meg A varázslat műhelye fejezetcímet, nagy érdeme a kötetnek, hogy elsősorban Móricz és Krúdy, de több más kiváló kortárs példáján is bizonyítani tudja: az irodalomban a valóság és a varázs igencsak közel vannak egymáshoz. A valóságnak - a legkegyetlenebbnek is - varázsa van, s nem utolsósorban éppen attól, ha nem „édesítik meg" azt, ami keserű benne. De el sem képzelhető varázslat, ha az író nincs birtokában annak a nagyon is valóságos technikának, amellyel fölemelhető és fölemelendő - a földtől néha csak néhány hü- velyknyire - a bármily „földhözragadt" natúra. És az alkotónak számolnia kell azokkal a bús-badar ópiumokkal is, amelyek éppúgy részei a valóság világának, mint a testünket- lelkünket-értelmünket tápláló anyagok, for- Móricz Zsigmond 1937 körül mák és normák. 134
