Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„Ha nem volna, fel kellene találni" - Ruffy Péter: Wasszikus kincstár
donunk lett A Gare de l'Est-en eredeti kéziratlapja, Heltai Jenő levelei, Rippl Rónai Csinszka-festménye, Escher munkafotói a megmentett dagerrotípiáról, Csorba Géza Ady-síremlék terve. 3 Habent sue fata ...? És a kéziratok, azoknak még a könyveknél is különb a sorsuk. Egyszer már megírhatná valaki a legnyugtalanítóbb, a legzaklatóbb magyar olvasókönyvet, kézirataink regényét. Kezdve Balassitól, akit véletlenül fedeztek fel egy felvidéki kastélyban, érintve a Kölcsey-végrendelet históriáját, föltárva Füst Milán eltűnt tízezer oldalas naplójának a sorsát, megírva a Mikszáth-hagyaték elkótyavetyélését azon a zörgó's nógrádi autóúton... Folytassam? Két történet csupán. Sok itt az Ady-Ievél. Nagyon sok. Históriája? A legszebb magyar könyvgyűjtemény, a legjobb ízlés szerint összeválogatott, Hatvány Lajos tulajdona volt. A háború előtt száz ládában raktározták el a Bem rakpart 38. számú házának pincéjében. A közelben fölrobbant egy muníciósvonat, a legszebb magyar könyvgyűjtemény „beúszott" a Dunába. Hatvanyék, mikor hazatértek, már nem is kerestek semmit. Egyszer valaki figyelmeztette őket, hogy van még néhány ládájuk egy volt Mérleg utcai Hatvany-házban, ahova elrejtették. Az egyik ládában százhuszonöt Ady-levél volt. Az Akadémiai Kiadó a kritikai, jegyzetes sorozat keretében 1961-ben jelentette meg Mikszáth utolsó regényét, a kétkötetes művet, A fekete várost. A kritikai kiadásban megjegyezték, hogy a kéziratnak csak „töredékei maradtak fenn". Ez sem a nyomdának szánt kézirat volt. Mikszáth felesége gyűjtötte össze az agyonjavított, eldobált, összegyűrt kéziratlapokat Mikszáth papírkosarából. Mikszáth azután újraírta, megírta a nyomdakész kéziratos példányt... de az hova lett? „A közvélemény asztala" a Petőfi-kiállításon, 1973 116
