Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„Ha nem volna, fel kellene találni" - Kókay György: A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei
Kókay György A PETŐFI IRODALMI MÚZEUM BIBLIOGRÁFIAI FÜZETEI A Petőfi Irodalmi Múzeum nagyszabású és részben újszerű könyvészeti vállalkozásba kezdett: Bibliográfiai Füzetek címmel egyszerre több irodalomtörténeti jellegű bibliográfia elkészítését és megjelentetését vette munkatervébe. A készülő füzetek a magyar irodalom három összefüggő területéről szándékoznak tájékoztatást adni: a magyar írók első kiadásairól, a magyar irodalomtörténet-írásról és a magyar irodalmi folyóiratokról. Újszerű - bár bibliográfiánk történetében és a mai külföldi gyakorlatban sem ismeretlen - az a forma, ahogyan a fenti témákkal kapcsolatos leírásokat kiadni szándékozzák: nem a teljes műveket, hanem 5 ív terjedelemben részleteket belőlük évenként 1-2 füzet formájában, folytatólagos lapszámozással. Egy-egy téma teljes anyaga így kb. 4—5 éven belül jelenne meg és válna teljes kötetté. A Petőfi Irodalmi Múzeum a fenti három témán kívül, szintén e sorozat keretében, egy-egy repertóriumot vagy témabibliográfiát is meg kíván jelentetni. Elsőnek ezek közül Kassák Lajos Dokumentum és a Munka című folyóiratainak repertóriuma készül el; amit Táncsics Aranytrombitájának és Raith Tivadar Magyar írásának feldolgozása követ. Illés László írja a bibliográfiai vállalkozásunkról: „A fenti bibliográfiák és repertóriumok a maguk összességében a magyar irodalomtörténet-írás nyomtatott forrásainak fő vonalakban való összefoglalását alkotják, amelyet viszont könyvtár és könyvkereskedelem is haszonnal forgathat, s használata hozzájárulhat ahhoz, hogy intézményeink teljesebbé tegyék irodalmunk, kultúránk nemzeti értékeinek gyűjtését." Az irodalomtörténet kutatói, könyvtárosok és mindazok, akik rendszeres tájékozódást igényelnek irodalmunk forrásaiban, nagy örömmel értesültek e vállalkozásról. Közismert, hogy - noha e téren voltak értékes kezdeményezések, és hogy az Irodalomtudományi Intézetben készülő irodalomtörténeti bibliográfiai összefoglalások súlyos hiányokat pótolnak - igen sok még a tennivaló, akár ha saját munkánk és tájékozódásunk megkönnyítésére, akár a külföldi példákra gondolunk. A sorozat indulásakor - örömünkön kívül - mindössze annak a reményünknek szeretnénk kifejezést adni, hogy a vállalkozás szerkesztői és irányítói gondosan ügyelnek majd arra, hogy más kiadványokkal kapcsolatban ne végezzenek átfedéseket és párhuzamos munkát, hiszen éppen elég nagy még a teljesen feltáratlan terület. A sorozatnak egyébként megjelent már az első füzete Magyar irodalmi folyóiratok A-C címmel. Szerzője, Lakatos Éva a „magyar irodalomtörténeti érdekű" folyóiratok bibliográfiai leírását készítette el, a kezdetektől 1944-ig. Az első füzet - a lapok címének betűrendje szerint - az A-tól C betűkig terjedő folyóiratok adatait tartalmazza. Az egyes lapok rövidített címleírása után megkapjuk az egyes évfolyamok pontos, tételszerű felsorolását is, ami a periodikagyűjtemények kiegészítése és áttekintése szempontjából szinte felmérhetetlen segítséget nyújt a könyvtáraknak és a könyvkereskedelemnek egyaránt. A periodikák bibliográfiai feldolgozása egyike a legfáradságosabb és legtöbb időt igénylő könyvészeti munkáknak; nem csoda, ha éppen ezért hírlap- és folyóiratirodalmunk bibliográfiai feltárása is még igen hézagos. Már csak azért is nagy jelentőségű e vállalkozás, noha itt a periodikák csak bizonyos fajtájának, az irodalmi és „az 112
