Cséve Anna (szerk.): A forradalom után. Vereség vagy győzelem? - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10. (Budapest, 2001)
Wolfram Siemann: Kémek a szabadságharc ellen. Államrendőrségi elnyomás az 1848-49-es forradalom után a Habsburg Monarchiában
Wolfram Siemann Kémek a szabadságharc ellen / Allamrendőrségi elnyomás az 1848-49-es forradalom után a Habsburg Monarchiában Az 1789-et követő újkori forradalmi mozgalmakat és megmozdulásokat az állam oldaláról folyamatosan egy ikertárs kísérte: a titkos, nyomozó politikai rendőrség. Előadásom tárgyát a forradalmak jelzett ikerpartnere fogja képezni. Mivel 1998-99 hosszúra nyúlt forradalmi-jubileumi rendezvényei során bizonyára számos egyéb lehetőség kínálkozott arra, hogy a kibontakozó összeurópai mozgalom kapcsán ismert, elfelejtett és új tényekről szerezzünk tapasztalatokat, vizsgálódásom a forradalom utáni időszakra kíván összpontosítani. Kérdésem arra irányul: hogyan történt? Hogyan sikerült 1848 márciusának forradalmi tavaszát követően a legrövidebb idő alatt eljutni az 1850-es évek temetői csendjéhez? Az 1848-as forradalom nagy könyvének részét képezi elnyomásának fejezete is. Nem a brutális katonai megtorlással kívánok foglalkozni, hanem a kulisszák mögött cselekvők konspirativ tevékenységével. A német szövetségi államok felett 1851 áprilisától kiépült a titkos politikai kémkedés rendszere. A hét legnagyobb szövetségi állam szoros együttműködést alakított ki és létre hozta az úgynevezett „rendőregyesületet” (.Polizeiverein). A kooperációhoz Ausztria, Poroszország, Bajorország, Württemberg, Szászország, Hannover és Baden csatlakozott. Szakértőik az 1850-es években rendszeresen találkoztak a „rendőrségi konferenciákon”, ahol sor került a titkos információk kicserélésére. Ezzel egy időben épült ki az a titkos hírrendszer, melynek csatornáin keresztül a tagok megküldhették egymásnak heti tájékoztatóikat, amelyek politikai menekültekről, az ellenzéki sajtóról, tervezett forradalmi aktivitásokról tartalmaztak adatokat és minden olyan témával foglalkoztak, ami egy politikai rendőrség munka- területéhez tartozott. A „politikai rendőrség” kifejezés német nyelven először Metternich egyik 1815-ben keletkezett írásában fordul elő bizonyíthatóan. A fogalom és maga a jelenség az 1848-49-es forradalom után élte legfőbb konjunktúráját. Nincs 25
