Cséve Anna (szerk.): A forradalom után. Vereség vagy győzelem? - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10. (Budapest, 2001)

Kiczenko Judit: „Sötét vizek partján” Egy bibliai motívum története

• hivatkoztam a fogságba vetett zsidóság egyik babilonbeli jellemzőjére, a végletekig, szinte az istenkáromlásig elmenő panaszénekek beépítésére az ottani szertartásokba. Ésaiás könyvében, ennek ellentételezéseként, himnuszok találhatók, ez a gyakorlat a zsoltár (panaszének) és a himnusz egymásba játszatásának lehetőségét veti föl.65 A magyar művészek többször élnek ezzel a lehetőséggel, azok, akik számára a bukás, a vereség, a megalázottság egzisztenciális-morális konklúziója az isteni kegyelem revelálódása. Közülük azért Juhász Gyula e kevéssé sikerült verse alapján emelem ki a motívumkörbe vonható művek e fontos - a filozofikumot poétikai megoldásba illesztő - jellemzőjét, mert ő szövegszinten is, műfaji tudatossággal egyértelműsíti ezt. A műfajok keverhetőségének, átváltoztathatóságának, cserélhetőségének ismeretébe építi be a remény-formulát, a történelmet folyamatként érzékeltetve (most, már, lesz), a müfajváltás lehetőségével tételezve annak vágyott megváltozását.

„En e viharnak húrját hangolom már S hiszem, hogy boldog himnusz lesz a zsoltár,

Mely most Babilon baljós vize mellett Magányosan az Istennek felelget!

A két világháború közötti időszaknak kétségtelenül az egyik legnagyobb vállalkozása esztétikai igényességgel párosult formai bravúrjával Dsida Jenő Psalmus Hungaricusdi, amely a 137. zsoltár önátok-részének parafrázisait refrénként illeszti művébe. Az epika terén Bánffy Miklós Erdélyi történetét kell megemlítenünk, amely - a trilógia darabjainak címével - Dániel könyvévé 1 teremt kapcsolatot.67

A világháborúk művészete — mint jeleztem már - nem tartozik tárgyamhoz, jelzésként hivatkozom csak a II. világháború éveiből Radnóti biblikus hangütésű müveire (pl. Töredék), Márai 1944-45-ös Verses Könyvének utolsó, Hetvenkettő számozású darabjára (1944-. karácsony este datálással), amelyet később, a forradalom bukása után, némi módosítással, ismét aktuálisnak vélt megjelentetni, illetve Örkény István jóval későbbi feldolgozására, az 1960-as évek elején írott A 137. zsoltár című novellára“ amelyet a motívumkor legsikerültebb epikus feldolgozásának tekinthetünk.

65 , A himnusz és a panaszének két különálló műfaj. A himnusz kizárólag Isten dicsérete; nem tartozik hozzá a panasz és a kérés. A babilóniai zsoltárokban viszont együtt volt ez a kettő... A himnusz és a panaszének összekapcsolása babiloni hatást mutat. [...] Valamiféle kultusz Babilóniában is volt, ha nem is áldozati kultusz, hiszen áldozatot bemutatni csak Jeruzsálemben lehetett... Ilyen alkalmakon nemzeti panaszénekek hangzottak el... Keserű szavakkal panaszkodtak nehéz sorsuk miatt, az őket ért szenvedés és szégyen miatt. Reménytelenségük és csüggedtségük olykor az istenkáromlás határát súroló váddá változott... A nemzeti panaszénekekre Deuteroésaiás - himnuszokkal válaszolt!... - babilóniai minták szerint - egyesszám első személyben fogalmazott, Isten szájába adott himnuszokat is írt, melyekben önmagát dicséri az Úr." Karasszon Dezső, i. m., 599, 693.

66 Egy világhíresnek = Paku, 335. A költemény e kiadás szerint 1930-ban íródott, a már idézett A békekötésre jóval előbbi, szintén ilyen himnikus záróformulát tartalmaz (5-6. versszak).

„Már reng a föld, már villámlik az ég, Hozsánát néked Istenem, te nagy,

Lesz itt Ítélet, harag napja még, Szabadság, aki lelkem lelke vagy,

S világok romján, tűnt gazok felett S magyarként és emberként - Üdv Neked! Én még hozsánát énekelhetek! Élem tovább az örök életet!"

67 A művet értelmezte Szegedy-Maszák Mihály a Ráday Kollégium 1994-es Bánífy-koníerenciáján. A trilógia részeinek címe: Megszámláltattál..., És híjjával találtattál..., Darabokra szaggattatol... (1934-1940.)

68 A novella pontosabb datálása bizonytalan, Radnóti Zsuzsa nem talált konkrétabb adatot, jelenlegi információi szerint a novella először a Jeruzsálem hercegnője című kötetben jelent meg. Bp., Szépirodalmi, 1968. Nem sikerült eddig a novella zsoltáridézetének eredetijét sem megtalálni, noha ez, akárcsak a megírás pontos időpontja a novella értelmezhetőségéhez nélkülözhetetlen, hiszen a mű felkínál egy fiktív vagy valós forrást, s a fordítás indítékát is. Köszönet Radnóti Zsuzsának, Szabó Andrásnak és Szabó Gézának segítségükért