Cséve Anna (szerk.): A forradalom után. Vereség vagy győzelem? - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10. (Budapest, 2001)
Kiczenko Judit: „Sötét vizek partján” Egy bibliai motívum története
a hangjait keresi. A lírai kórust keresi a nagy nemzeti tragédiából. De érthető a kar jajveszékelése a dráma, a történelem nélkül? A magyar XVI. század a harcnak, a kétségbeesésnek, fájdalomnak és a feltámadás vágyának irtóztatós gomolygása. Apokaliptikus idő. [...] Vulkanikus hőség emésztette a fiait. Soha így még nem égette a magyar érzés, soha lelket így nem sarkantyúzott végső erőkifejtésre a pusztulás iszonya. [...] Nyelvét és önálló szellemi életét ekkor találta meg igazán az irodalom, ekkor épül ki először olyasmi, amit szellemi Magyarországnak mondhatunk”.27 Madách Tragédiája kapcsán ennek a gondolatsornak egy lényeges elemét fejti ki Pilinszky is, a történelem kényszerítő hatását a művészetre, amely a legjob- baknál zseniális megoldásokat eredményezhet; a Tragédia egyik „titka” a „megejtő hűség a szituációhoz”, mely „Nem más, mint az a bizonyos sokat emlegetett, 1848 utáni »téli Magyarország«, vesztett reményeivel, bukott szabadságharcával.”28 A gondolatsor másik fő elemét azért is kell kiemelnünk, mert a motívum leginkább olyan korszakban lesz jelentős müvek ihletője, amikor a művészek deklaráltan egy „másik”, szellemi Magyarország megőrzésén, illetve annak megteremtésén munkálkodnak. A szituációhoz való hűség és az „erkölcsi magaslatféle” (Ottlik kifejezése) kiküzdése és megőrzése egyaránt lesz jellemzője az Arany-, Babits-fém- jelezte kornak, illetve az 1945 utáni művészek egy jelentős részének. Nem előzmény nélküli azonban Farkas Andrásnak ez, a két nép történetét oly részletesen összehasonlító műve sem. Mint már jeleztem, a zsoltárok, közöttük a 137. zsoltár, kétségtelenül sokkal szélesebb körben voltak ismertek a kezdetektől fogva, mint a vonatkozó könyvek (Ésaias, Jeremiás, Ezékiel, Dániel).29 A zsoltár legrégebbi ismert magyar változata, az Apor kódexben (XV. század második fele) található. Latinul is közismert volt. Kézai Krónikájában (XIII. század második fele) utal a világ „hatodik korszakára”,30 ami Augustinus felosztása szerint éppen Kézai jelene. A megelőző negyedik és ötödik korszak: Dávidtól a babiloni fogságig, illetve a babiloni fogságtól Jézus születéséig. A Képes krónikában (ismeretlen szerző, 1358) a következőket olvashatjuk Szent István halálával kapcsolatosan: „Tüstént az egész Magyarország hárfája gyászba fordult, s az ország egész népe... igen bőséges könnyhullatással s nagyon sok jajveszékeléssel siratta a legszentebb királynak ... halálát.”31 E néhány válogatott példa mutatja, hogy a XVI. század elejének szerzője, Farkas András, biztos és ismert alapra számíthatott, amikor a rendelkezésére álló és több forrásból táplálkozó előzményekből a két fogságot (egyiptomi, babiloni) dolgozta fel, dra- matikusan és funkcionálisan közülük a másodikat, a babilonit, emelve müve fabulájának a középpontjába. A részletesen kifejtett analógia így eleget tett a történeti elvárásoknak is, ugyanakkor mélyebb struktúrájában közvetítette az exodus és honfoglalás ciklikusságának bibliai üzenetét, amely a jelen 27 Szabó Lőrinc, Mohácstól Csokonaiig - Szabó Lőrinc, Könyvek és emberek az élelemben, vál., szerk., szöveggond., jegyz. Steinert Ágota, Bp., Magvető, 1984, 245. 28 Pilinszky János, A Tragédiáról - Becsből = Uő, A mélypont ünnepélye 1., vál., szerk., sajtó alá rend. előszó és utószó Jeleníts István, Bp., Szépirodalmi, 1984, 332. 29 Simon T. László tanulmányában, J. Trublet-re hivatkozva úja: „Az Ószövetség könyvei közül az Újszövetség leggyakrabban a Zsoltárokét idézi. Bár a Zsoltárok könyve az Ószövetségnek csupán 6,4 százalékát teszi ki, az Újszövetségben található ószövetségi idézetek negyedrésze a zsoltárokból való.” L. i. m., 1995/1996, 99. 30 Kézai Simon, A magyarok viselt dolgai = V. KovÁcs-Középkor, 116, 120. Vö. 8. jegyzet. 31 Képes Krónika, uo., 142. (Érdekes, hogy a rendkívül alapos jegyzeteket adó V. Kovács Sándor e hely forrását, a 137. zsoltárt nem jelezte, feltehetően azért, mert közismertnek tartotta.) 201
