Cséve Anna (szerk.): A forradalom után. Vereség vagy győzelem? - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10. (Budapest, 2001)
Kiczenko Judit: „Sötét vizek partján” Egy bibliai motívum története
a kérdéseket, amelyek egy ilyen jellegű líra - általánosabban véve, gondolkodásmód — kialakulását involválják. „A mi magyar kultúránkban, gondolkodásunkban, még kivételesen gazdag líránkban is szembetűnően kevés a metafizikus árnyalat, nemcsak a gondolati, filozófiai tartalmakból, hanem a kedély, az emóció vibrálásából is hiányzik az a transzparencia, áttetszőség, amit az egyszerűség okából vallásos hangoltságnak szoktunk nevezni, s ami a világ nagy irodalmaiban bizony mindenütt, különféle módosulatokkal megtalálható. Nálunk még a hitújítás korában is, a XVI-XVII. század szellemiségében is nagyobb helye volt a nemzeti élethalálharc eszméjének, mint a dogmatikának vagy pláne a metafizikának. S talán ezzel meg is neveztük egyik okát a transzcendencia csökkent jelenlétének, a történelmi helyzetet tudniillik. És ez a történelmi helyzet éppenséggel ma17 sem hiányzik.”18 Szilády Áron 1880-ban közzétett szövegkiadásában vizsgálódásom szempontjából is fontos kérdéseket vet fel: „mily összefüggés volt a mohácsi veszedelem által létrejött állapotok s előidézett nemzeti hangulat és a terjedő reformáczió ennek szelleme és hatása között; vájjon ez amaz nélkül mennyire lett volna képes hódítani... a két fő tényező közül akármelyik egymagában létre tudta volna-e hozni a nemzeti költészetben a vallásos és hazafias érzelem közt azon összhangzást, teljes egybeolvadást, azon másfél századon keresztül csaknem kizárólag uralkodott szint és hangot, mely elsőrendű költőink nagyobb részének művein máig jellemző sajátság, sőt lényeges alkatrész gyanánt ismerhető fel?”19 20 21 Ezek a kérdésbe burkolt megállapítások Farkas András 1538-ban Krakkóban megjelentetett művével kapcsolatosak. A mű címe Az zsidó és magyar nemzetről.2" A verses történeti elbeszélés párhuzamosságot teremt a zsidóság és a magyarság történelmének bizonyos eseményei között. Nyilvánvalóan az analógiába rejthető didaxis a kiemelt történeti részletek kiválasztásának alapja: „Azért ez éneket mi két felé oszszuk, Hogy ez dolgot nyilvábban megérthessük: Először mi szólj ónk ah zsidó népekről,... azután mi szóljonk ah magyar népekről. "2‘ A mű IV. része a zsidók Egyiptomból való szabadulása utáni „aranykort”, majd a romlás kezdeteit idézi meg: „ De hogy hátra veték szent parancsolatját, Isten megharagvék, erőssen őket véré... Ellenek támasztó nagy hatalmassággal Babyloniából Nabugodonozor kerált; (...) 17 Nemes Nagy Ágnes tanulmánya először rádiós beszélgetés keretében hangzott el a Magyar Rádióban az 1980-as évek első felében. A történelmi utalás aktualizálása az akkori politikai viszonyokra vonatkozott, pl. az ország függetlenségének hiányára. 18 Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János két verse = Szőke bikkfák, Bp., 1988, 91. 19 RMKT II., Közzéteszi Szilády Áron, MTA, 1880, 376-377. 20 Farkas András, Az zsidó és magyar nemzetről, = RMKT II., 13-24. 21 Uo., 13. [„ah” = az] 199
