Cséve Anna (szerk.): A forradalom után. Vereség vagy győzelem? - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10. (Budapest, 2001)

Kríza Ildikó: Hősök és mítoszok a szabadságharc után a magyar néköltészetben

vitatá, mely fia volna Homer”, Kossuthét csak ketten vitatták. A monda szerint Kossuth anyja egyszer bement a tállyai piacra, ott rosszul lett. Azonnal bevitték a nemes Bajtai-házba, ahol megszülte fiát. Tállyán sokan mondják ma is, hogy ott született Kossuth.30 A keresztelése is bonyodalmakkal járt. Elmesélték, hogy Kossuthot nem vitték Tállyára keresztelni, hanem a tállyai pap jött ki őhozzá. Más monda szerint kereszteléskor csak a templomban vették észre, hogy a pólya üres: „kereszteléskor tél volt és szánon hozták át a gyereket (Monokról Tállyára). Mikor a templomba értek és kibontották a pólyát megdöbbenve látták, hogy a pólya üres. Azonnal visszaindultak és az út mellett a hóban találták meg a gyermeket, aki mosolygott és igen rugdaló- zott.”31 A szülőhelyről szóló mondák Petőfi esetében szintén érdekes változatokat kínálnak.32

Kossuth királyságáról szól a néphagyomány. A folklórban az ország első embere a király. Még Kádár Jánosról is azt mondták Nógrádvarsányban 1972-ben, „olyan mintha ő lenne a király”, így nem csoda, ha Kossuth királysága a mondák visszatérő eleme. Egyrészt időpont meghatározásként találjuk például az egyik pásztortörténetben a következőképpen: „Olyan jól esik nekem katonát látni, vitéz fiam. Én is katona voltam, de akkor még Kossuth volt a király”.33 A koronázásáról is maradt fenn monda: „Szegény szolgafiű volt. Egy Jánosi nevűvel szántottak. Éppen királyválasztás volt. A fiú 100 üsztöge fát bevágott a földbe akkor leszel király, amikor ez az üsztöge kihajt. Hát kihajtott. Ő lett a Kossuth király”.34 A koronán lévő kereszt pedig akkor görbült el, amikor menekülés közben elejtette.35 Feljegyezték azt is, hogy harc közben Kossuthot nem fogta a golyó,36 és ha menekülésre kényszerült, lova lábára fordítva verette a patkót, úgy futott az üldözők megtévesztésére.37

A népköltészet és a régi irodalom ismerői előtt ezek a motívumok elsősorban a XVIII-XIX. századi Mátyás-hagyomány részei, annak ellenére, hogy az összehasonlító motívumkutatás feltárta a kizöldült száraz ág bibliai párhuzamának széleskörű nemzetközi elterjedését.38 Kossuth és Mátyás király közti hasonlóságnak tartjuk, hogy mindketten álruhában megsegítik a szegényeket. A XIX. század második felében, amikor a fenti mondák népszerűvé lettek, akkor a szájhagyomány természetéhez tartozott a hősök emberközeli megjelenítése.39 Ebből következően a szabadságharc hősei a régi folklórból vett elemek segítségével új szerepben jelentek meg és színesítették az elbeszéléskultúrát.

30 Dömötör, i. m., 19.

31 Dömötör, i. m., 19.

32 Dobos Ilona, Petőfi mondák, Ethnographia, 1973, 419-420.

33 Dégh, i. m., 170.

34 Dömötör, i. m., 22. A száraz ág kizöldülésének bilbliai eredetéről a Mátyás-mondák kapcsán szól Ivan Grafenauer, Slovenske pripovedke o Kralju Mtalu, Ljubljana, 1951, 142.

35 Dömötör, i. m., 32. A korona menekítése is mondatéma. A korona ellopásáról, titkos szállításáról, elrejtéséről, földbe ásásáról szóló mondák a kincsmondákkal mutatnak kapcsolatot.

36 Dégh, i. m., 145.

37 Dömötör, i. m., 30.

38 Heller Bemát, Mátyás király vasassztala. Magyar Népmesekatalógus, Bp., 1988, 756/A típus.

39 A XIX. századi szájhagyomány előzményeiről szól Kriza Ildikó, A Mátyás-hagyomány a 18. században, Népi Kultúra-Népi Társadalom, XVIII, Bp., 1995, 119-147.

142