Cséve Anna (szerk.): A forradalom után. Vereség vagy győzelem? - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10. (Budapest, 2001)

Kaczmarczyk Adrienne: „Conquassatus, sed ferax” Liszt Ferenc a magyar szabadságharc leverése után

a Funérailles (Temetés) című zongoradarabban volt képes először eltávolodni a verbunkos-stílus külsőségeitől, analizálni azt és megtalálni annak az európai műzenével közös gyökereit. Az Héráidé funébre-ct nem is nevezte magyar műnek, bár főtémájának dallamvezetése és ritmusa verbunkos-emlékeket idéz. A másik művet, a Funérailles-1 Liszt kezdettől fogva magyarnak tekintette, a darab főtémáját „Magyar" felirattal jegyezte be egyik vázlatkönyvébe.27

Magyar mm

mm

k--'--....b -"•■ül-"j

P

r toi" ijf

t tar

raifr Cr»r ''űr

m__________

L. . .

TÎ

m

r útr

r áll

M

A lassú menettempóban felhangzó ének súlyos és mély hangjai, komor színei, továbbá a feszes ritmusok a fojtott szenvedélyű verbunkos-lassúk jellemző vonásai. Ugyanakkor e téma sokévszázados műzenei múltra is visszatekint, mivel említett vonásai egyúttal az európai gyászzene-tradíciónak is sajátjai. A témadallam barokk örökséget is hordoz: a korabeli terminológiában kemény hangzású menetnek, passus duriusculusnak nevezett, kromatikus lépésekben alászálló, felfelé bővített másodot lépő dallamvonal a fájdalom, a halálos gyötrődés zenei kifejezésformája. Ezek az ismétlődő és a basszuskíséretben is megjelenő dallammenetek a barokk lamento, a chaconne és a passacaglia hangulatát őrzik.

Lisztnek az 1849-es nemzeti katasztrófa miatti megrendültségét ez a két gyászdarab, az Héroide funébre és a Funérailles tükrözi leginkább. A Funérailles-1 Liszt az önéletrajzi ihletésű Harmonies poétiques et religieuses (Költői és vallásos harmóniák) című zongoraciklusába illesztette be, inkább saját magának, mint a külvilágnak jelezve, hogy a magyar forradalmat és szabadságharcot élete meghatározó élményeihez sorolja. Az alcímmel - „1849 október" - talán Heinrich Heine vádló soraira is felelni akart. Nemzetének 1840-ben elhatározott életprogramja teljesítésével válaszolt: vállalta a küzdelmet a magyar nemzeti zenével a magyar nemzeti zenéért.

27 A Ce qu’on entend-vázlatkönyv 19. oldalán (Weimar, Goethe- und Schiller-Archiv, 60/N1). Az üresen hagyott ütemekben a megelőző ütem zenei anyaga ismétlődik. A témavázlat nem különbözik lényegesen a téma végleges alakjától.

104