Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)
I. Az irodalom ünneplése - E. Csorba Csilla: A költészet apoteózisa
künk az Úr üzenetét."32 Az ember-történelem-isten-vallás összefüggésében a költőt újrafelfedező 19. század átjárást biztosít az emberiség gondját magára vevő, azért életét áldozó, teremtő, alkotó-szenvedélytől gyötrődő művészember számára az istenek birodalmába. Testét, lelkét a kíméletlen kor, ellenségei összetörhetik, de emléke, érdeme az utókor szemében a halhatatlanság régióiba emelkedik. Ezt példázzák a 20. század elejéig élő apoteózis-ábrázolások, jelenetek, szóbeli megnyilatkozások. A nemzeti identitását kereső, romantikus hősökből erőt merítő dualizmuskori társadalom és művészet a keresztény művészet ókortól eredeztetett apoteózis-ábrázolásainak repertoárjából merít - Isten, Mária helyére a koronás Hungária alakját állítva. A hősök helyére új polgári, művészi hősök kerülnek, a pantheon mellékalakjai is változnak, a szentek, mitológiai szereplők helyére a valóságban is élt, művészi teljesítményükkel kiemelkedő személyek kerülnek. A fokozatosan isten nélkül maradó társadalom saját isteneit állítja maga köré, velük együtt önmagát keresi és ünnepli, ugyanakkor hitet, erőt merít az elkövetkező század megpróbáltatásaihoz. JEGYZETEK 1 Sikabonyi Antal: Jókai és szülővárosa. In: Jókai album, Komárom, 1925. 2 Jan Biatostocki: A kerettémák és az architipikus képek. In. Régi és új a művészettörténetben. Bp., 1982.167. 3 Ókori lexikon I-II. Szerk. Pecz Vilmos. Bp., 1902,1904. Franklin-társulat 178-179. 4 Ovidius: Átváltozások. Devecseri Gábor fordítása. Bp., Helikon, 1964. 470. 5 Szilágyi András: Magyar főpapok apoteózisa. Ars Hungarica, 1997. XXV. 1-2. sz. 6 Werner Hoffmann: A földi paradicsom. 19. századi motívumok és eszmék. Bp. 1987. Képzőművészeti Kiadó. 120. 7 Thomas Carlyle: A hős mint költő - Dante, Shakespeare. In.Hagyomány és egyéniség. Angol esszék. Bp., 1967. Európa. 268. 8 Werner Hoffmann: A földi paradicsom. 14. 9 Dávidházi Péter: „Isten másodszülöttje". A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza. Bp., 1989. Gondolat. 138-146. 10 Arany János: Széchenyi emlékezete. In: Arany János Összes Költeményei I. Bp. 1973. Szépirodalmi 326. 11 Az idézett tanulmányok megjelentek a Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvei sorozat 1. és 7. kötetében (Tények és legendák, tárgyak és ereklyék, 1994. és Kegyelet és irodalom, 1997. (szerk.: Kalla Zsuzsa). 12 Praznovszky Mihály: „A szellemdiadal ünnepei." A magyar irodalom kultikus szokásrendje a XIX. század közepén. Bp., 1998. Mikszáth Kiadó. 13 A Vasárnapi Újság tudósítása az országos Kazinczy ünnepekről. 1859. VI. évf. 44. sz. okt. 3. p. 521., 45. sz. 538-539. 46. sz. nov. 13. 546.1. 14 A nemzeti piéta fogalmáról szóló értekezést Sinkó Katalin: A nemzeti emlékmű és a nemzeti tudat változásai című tanulmányában találtam. Művészettörténeti Értesítő, 1983. XXXII. évf. 4.sz. 192. 15 Lipóczy György: Apotheózis. Drámai költemény. Bp. 1897. Vörösmarty Nyomdai és Kiadói Részvénytárs. 16 Az említett emléklapok a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében találhatók, felsorolási rendjükben a MTKcs 2846, 58.4081,10.433 és a 76.246. leltári számokon 17 Bartók Lajos: Emlékbeszéd a segesvári szobor előtt. 227. 18 Bartók Lajos: Emlékbeszéd a segesvári szobor előtt. 222. 19 Vasárnapi Újság. 1890. 3. évf. 44 .sz. nov. 2. 719-720. 20 Vasárnapi Újság. 1899. 46. évf. Az apotheosis című Jókai költeményt közli a Vasárnapi Újság 1899. 46. évf. 31. sz. 510-511. 46
