Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)

V. Írói évfordulók - Kelevéz Ágnes: „Keletről jön a fény". Politika és műértelmezés egy Babits évfordulón

letve nem fejezte be."27 Gál Istvánt kétségtelenül a lelkesedés füti, hogy amikor csak lehet, helyreállítsa Babits megtépázott tekintélyét, de tévedései máig érez­tetik hatásukat, hiszen bizonytalan keletkezésű verseknél a cáfolat néha nehe­zebb, mint egy lehetséges új teória felállítása. Babits születésének 90. évfordulója egyrészt valóban szolgálta a költő reha­bilitációját, másrészt a téves dátumú szövegközlések miatt talán ez az évfordu­ló okozza a legtöbb napjainkig húzódó gondot. Mindez beszédes példa arra, hogy egy mű értelmezése és a költői magatartás megítélése milyen szorosan összefügghet a keletkezés időpontjának megállapításával, és viszont, vagyis ártatlannak tűnő filológiai adatok is milyen könnyen válhatnak egy ideológia kiszolgálóivá. Ha nem egy olyan irodalompolitika ellen kellett volna Babitsot megvédeni, amely többszörösen közellenségnek nyilvánította őt, ha nem egy olyan helyzetben kellett volna vizsgálni költészetét, ahol mindig egy másik, lo­bogóul kitűzött költővel szemben ő kerül elsőként a vádlottak padjára, ha egy hatalmi és ideológia apparátus nem érzi veszélyeztetve magát a személye kö­rül kibontakozó kultusz által, ahol Babits életműve és tevékenysége a polgári liberális értékőrzés szimbólumává vált, — akkor műveinek utóélete nem lett volna ennyi rosszindulatú váddal és jóhiszemű tévedéssel terhes; vagyis kul­tusza és ünneplése nem válhatott volna máig következményekkel járó ideoló­giai csatatérré. JEGYZETEK 1 Illyés Gyula: Babits szemébe nézni. Tiszatáj 1963. nov. 11. sz. 1. 2 Uo. 3 Cs. Szabó László: Maszk. Képes Világ 1945. máj. 23-31. 4.; Horváth Márton: Babits halotti maszk­ja. Szabad Nép 1945. máj. 31. 5. 4 Babits Mihály összes művei. Összes versek. - írás és olvasás. S. a. r.: Török Sophie. Bp. 1945. Frank­lin. Babits Mihály: Az európai irodalom története. 5 . kiad. Bp. [1946], Nyugat; Babits Mihály: Jónás könyve. Bp. (1947). Nyugat. 5 Babits Mihály: A gólyakalifa. Kártyavár. Bp. 1957. Európa - Szépirodalmi Kiadó.; Babits Mihály: Az európai irodalom története. Bp. 1957. Európa - Szépirodalmi Kiadó; Babits Mihály válogatott ver­sei. Vál.: Illyés Gyula. S. a. r.: Belia György. Bp. 1957. Móra Kiadó.; Babits Mihály válogatott mű­vei. 1-2. Vál. és bev.: Keresztury Dezső. Jegyz.: Belia György. S. a. r.: Ungvári Tamás. Bp. 1959. Szépirodalmi Kiadó. 6 Aczél György: Irodalmunk - feladataink. Élet és Irodalom 1970. jún. 13. 3. 7 Kardos Pál: Babits Mihály. Bp., 1972. 553. 8 Jovánovics Miklós: 75 éve született Babits Mihály. Élet és Irodalom 1958. nov. 28. 5. 9 Rába György: A kilencvenéves Babits arcképe. Élet és Irodalom 1973. dec. 1.48. sz. 4.; Bata Imre: Az ismeretlen Babits. A modern magyar líra történetéhez. Tiszatáj 1973. nov. 11. sz. 78—84. 10 Rába György: Babits öröksége és hagyatéka. Jelenkor 1974. márc. 3. sz. 255—259. 11 Szalatnai Rezső: Új vonások Babits portréján. Magyar Nemzet 1973. nov. 24. 12 Gál István: Dokumentumok a magyar-orosz és a magyar-szovjet kulturális kapcsolatok köréből. Kortárs 1973. nov. 11. sz. 1819-1824. 13 Gál István: Babits, az orosz forradalom és az orosz klasszikusok (Születésének 90. évfordulójára). Tol­nai Könyvtáros 1973. 3. sz. 34-43. 14 Király István: Petőfi mint vízválasztó. Irodalomtörténet 1949. 2. sz. 179-180. 45 Gál István: Babits Petőfi világirodalmi rangjáról. Filológiai Közlöny 1973. 422. 16 Gál István: Babits-dokumentumok. Tiszatáj 1973. nov. 11. sz. 67-77. 17 Tolnai Gábor: Babits Mihály ismeretlen verse a Tanácsköztársaság utolsó napjaiban. Szabad Nép 1956. aug. 5. 4. 246

Next

/
Oldalképek
Tartalom