Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)
II. Ünnep és nyelv - Ratzky Rita: „Te, lelkemnek megmaradt fele". Jókai emlékbeszédei Petőfiről
előadásaiban Petőfi egész költői egyénisége a legtisztább felfogással és a legtanulságosabb modorban van feltüntetve. -Mindezen nagybecsű irodalmi munkálatok ugyan nekem is rendelkezésemre álltak: de azoknak e helyütt felhasználásáról eltilt minden tér korlátoltsága és még annál is jobban saját tehetségem korlátoltsága. Én azt, a mit'saját lelkemben megtalálok, elő tudom adni; de három idegen ész művéből egy negyediket összealkotni: ehez nem értek. Én csak azt írom meg, hogy milyennek ismertem én Petőfit; milyennek azt a korszakot, a melyben őélt; s hogyan töltötte ő be azt a helyet, melyet a korszellem számára kiszabott?" [Kiemelés tőlem - R. R.]5 Jókai számára Petőfi romantikus hős volt, bármilyen műfajban írt is róla. Ennek a megállapításnak szándékozik nyomába eredni a dolgozat. A rendelkezésünkre álló szövegek testes kötetet tennének ki, a válogatás elkerülhetetlen. A szövegek különböző műfajúak és minőségűek. Külön vizsgálatot igényelnek a szépirodalmi szövegek (I. fejezet: versek, novella, regények) és a publicisztikai vagy tudományos jellegű írások (II. fejezet: cikkek, emlékbeszédek, tanulmányok vagy tanulmány értékű esszék). Az utóbbi csoporton belül különválasztandók az irodalomtörténet, illetve a kultusztörténet számára forrásértékű darabok, gyakran egy íráson belül is keverednek a különböző tudományágak számára érdekes információk. Petőfi képe Jókai szépirodalmi műveiben Versek Karikatúra a Bolond Istókból: Szervusz Móricz barátom! Nézd, én ma véghetetlen sok koszorút kaptam, hanem ez az egy sehogy se tetszik nekem még máig sem, ezt odaadom neked, mert méltó is hozzád. Pál...". A Petőfi-Ház lapkivágat- gyűjteményéből Kevesen tudják, nem véletlenül, hogy Jókai verseket is írt, ebben nem volt igazi tehetség. Petőfihez kapcsolódó versei is vannak. Szatirikus-ironikus hangvételű a 20. évfordulóra szóló Mártzius 15-dikén.6 A négy versszak mindegyike a Nemzeti dal egy-egy sorával, illetve az egyik a 12 pont első mondatával kezdődik: „Mit kiván a magyar nemzet?" A versszakok további részében a békebeli polgár lebeszéli a múltat idéző emlékezőt a zendülésre hajló heves cselekedetekről. Például az utóbb idézett kérdésre a válasz: „Ugyan mit ki- vánna még? / Hiszen minden kivánsága, / De mind végrehajtaték." Ugyanilyen szellemben fogalmaz a később vizsgált, a Duna-parti Petőfi-szobor avatásakor mondott Emlékbeszédben is, de a fenti költeményben legalább bujkál az ironikus olvasat lehetősége, ami kínál az olvasónak egy kis vigaszt Jókai pálfordulásait illetően, a beszéd szövege azonban menthetetlenül és egyértelműen lojális a szabadságharc leverésekor trónra ültetett Ferenc Józseffel. 1870 körüli az Óh, Petőfi, ha most élnél!/ amelyben a Világos után eltelt évtizedek97
