Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)

II. Ünnep és nyelv - Rákay Orsolya: A magyar nyelv ünnepe? A Marczibányi-jutalom első két kiosztása

fontos is, „a tzélra, a' mi a' Nemzeti tökéletesülés-, e' pedig tsak a' Nemzeti Litteratura által által érődhetik el, azzal fejtődzik ki, arra épül, azon érheti el a' Zenith pontot,"38 Horváth István is ilyen összefüggésben tartja az állam szempontjából alapvető fontosságúnak a (magyar) nyelvet, mikor az 1820-as ünnepségen azt mondja, hogy a (magyar) nemzeti nyelv segítségével juthat el a haza azon számos polgára is a tudomány és bölcsesség forrásához, akik attól idegen nyelveket nem értvén el vannak zárva. „Mi ingadozó, mi gyenge Testet tenne pedig a' Sokaság Tudomány nélkül a' Köz Társaságban!"3*

„...azoknál a' számos régi Törvényeinknél fogva..."40

A világot alkotó „természeti" és „morális" testek (azaz a különféle emberi társulások) „orgánosokra" és "orgántalanokra" oszthatók, írja S. (valószínűleg Schedius). „Az orgántalan testeknek részei tsak physica attractio és repulsio által, vagy mechanismus és külső erő által, állanak öszve, mint aggregátumok, gyülevészek, formátlan masszák". A népek ilyen orgántalan gyülevész testek, melyekben nincs semmi belső irányító „önkéntmunkás élet-princípium", ellentétben az ilyen „orgános erővel" bíró nemzetekkel, amely azok lelkében lakozik, „az az: a' tagjainak és részeinek azon erányozásaikban, a' mellyeket a' Nemzet első eredetétől és szinte nemzésétől fogva az akkori környülállásokhoz képest kapott, és ezután állandóúl követett." Ez a szükségleteknek megfelelően változni is képes lélek ,,a' külső befolyásokat maga természete szerént meghatározza, az azokból származó akadályokat és sérelmeket elhárítja és helyrehozza, minden idegen elementumot vagy az organismus természetéhez hasonlóvá teszi (assimilat), vagy, ha oda épen nem fér, árthatatlanná teszi, avagy a' testből egészszen kiveti."41 A nemzet szervezetében pedig ,,a' Király, a' Haza egy olly tökélletes Testet formál, melynek a' Király a' Feje, a' Haza pedig a' többi test." E tökéletes test lelke éppen tagjai összhangjában nyilvánul meg. „Orgá- nosságát" annak köszönheti, hogy részei természetes kapcsolatban állnak egymással, akár a fej és a testrészek, vagy egy másik közkeletű metaforával élve atya és fiai: a király és a haza „egy ollyan szélesebb kiterjedésű Ház népet képzeltet, melyben a' Király az Atya, az edgyes polgárok a' gyermekek." A család természettől adott rendjét nem kell létrehozni, csak megszilárdítani; ahogy az elnök Teleki kiemeli, "a' Király 's a' Haza szorossabb, 's állandóbb egybenköt- tetésére vezető Eszköz az úgy nevezett polgári Alkatás. Ezen gondolatok nem tsak a' közönséges természeti, hanem a' különös Hőnyi Törvényeinken anyira fundállódnak, hogy Jó Magyar Hazafit Polgárt nem képzelhetek, a' ki Királyához, a' Haza fejéhez, való minden kötelességeit a' legszorossabb módon ne te- lyesitené; valamint szinte hű Jobbágya, tisztelő szolgája Királyunknak nem lehet, ki rósz Hazafi; az egyiknek hátra tételével, vagy elmellőzésével, a' másikat jól szolgálni nem lehet."42 Azzal, hogy a királyi pártfogó felkarolta a nemzet tökéletesedési lehetőségét biztosító nemzei kultúrát, azaz a királyt képviselő nádor43 rokonszenvéről biztosította a kultúra képviselőjeként fellépő Marczi- bányi-alapítvány tagjait és az általuk jutalomra méltónak ítélt tudósokat; a Tol- dy által addig „árva leánynak" nevezett magyar Múzsa apát s ezáltal törvényes létet nyert. Már az első ünnepélyen ehhez hasonló módon írja le az eseményt Teleki is, amikor a nemzeti felvilágosodást hangsúlyosan elhatárolja attól ,,a' viszketeges, bal, 's ha merem úgy nevezni, Fattyú"44 kultúrától, amely az említett természetes szövetség ellenében hat, megingatja a polgári köteles74