Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)
VI. Ünnepi alkalmak - alkalmi ünnepek - Botka Ferenc: Egy hiányzó kultuszhely: a sajtómúzeum
1939-ig az Est-lapok követtek, majd 1939-1944-ben a Magyar Nemzettel zárult. A közlemények között természetesen válogattuk, s csak az irodalmi és művelődéstörténetieket regisztráltuk.21 A Világ 1915-1919 közötti évfolyamainak kivételével - a sor elkészült. „Csupán" folytatására lenne szükség: időben előre, 1945 után és visszafelé is, egészen a múlt század hatvanas éveiig. Végül: nem elégedhetünk meg az így rögzített adattömeggel. A bibliográfiák mellé odahelyeznénk a források mikrofilmjeit is, hogy a kutató - a Dortmundban megismert leolvasók segítségével - bármely regisztrált adatról jó minőségű másolatot készíthessen. Ehelyütt hívnánk fel a figyelmet arra az OTKA által támogatott - és 1984-1992 között végzett - bibliográfiai gyűjtésre is, amely szintén a válogatott repertorizálás változataként fogható fel. E gyűjtés résztvevői ugyanis szinte minden lényeges forrást kézbevettek, amely 1900 és 1945 között megjelent és irodalmi vonatkozású közleményeket tartalmazott. Gyűjtésüket minden egyes cím esetében külön füzetbe jegyezték, s a füzeteket a Magyar Irodalom Múzeumának kézirattára őrzi.22 A közel két tucatnyi országos napilapot és több, mint száz folyóiratot felölelő adathalmaz - az előbbi repertóriumokkal együtt - akkor válna könnyen kezelhetővé, ha adatbankként - áttennék számítógépre s a sajtómúzeum használóinak pillanatokon belül a kezébe jutna a keresett adat vagy adatsor. (A szövegek hozzáférhetősége érdekében az így feldolgozott címek esetében is be kellene szerezni a főbb régi napilapok mikrofilmjeit, - s alkalmasint a sajtómúzeum folytathatná az 1945 utáni és az 1900 előtti fontosabb források irodalmi/művelődéstörténeti feltárását.) Végül a sajtóval kapcsolatos bibliográfiai feltárások sorában külön kell szólnunk a sajtóról szóló secunder-irodalom egybegyűjtéséről. Ilyen típusú munka már megjelent három évtizede, amely az egyes címekre, korszakokra, újságírókra, irányzatokra, a sajtó előállítására és terjesztésére stb. vonatkozó közleményeket gyűjtötte egybe. A Dersi Tamás és József Farkas által összeállított bibliográfia azonban csak a források egy szűkebb körének a megvallatása során készült. Kötetük megjelenése után egy, a munkájukat továbbvivő magángyűjtőnek köszönhetően tovább gyarapodott a sajtóra vonatkozó adatok száma, s napjainkra megtöbbszöröződött. Megjelentetésük a jövendő sajtómúzeum tudománytörténeti tette lenne. Az elgondolt múzeum/vagy részleg körvonalazásaként végül megemlítjük a sajtóra vonatkozó tárgyi emlékeket (kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások), amelyeket az anyaintézmény eddig is gyűjtött, s amelyek körét csak mérsékelten kellene kiterjeszteni. Az így felsorakoztatott gyűjtemény segítségével látványos kiállítások készülhetnének. Ezúttal is megjegyezve, hogy nem hagyomány nélkül. A Magyar Újságíró Szövetség kezdeményezésére a Petőfi Irodalmi Múzeum már 1973-ban helyet adott egy sajtótörténeti szemlének, s időközben egy-egy lap műhelyéről is készítettek jubileumi megemlékezést: 1986-ban az Uj írásról, 1987-ben az Élet és Irodalomról; a Nyugatról kétszer is: 1971-ben és 1998-ban. A sajtótörténeti gyűjtemény és az arra támaszkodó kutatás és kiállítási program (nem szólva a magyar írókra vonatkozó elektronikus adatbázis kiszélesítéséről) - olyan szellemi eszköztárat jelentene, amely a kultusz gyakorlása és elemzése szempontjából országos jelentőségűvé válna, s nemzetközileg is állná az összehasonlítást. Még meg lehetne valósítani. Talán nem késtünk el. 293
