Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)
VI. Ünnepi alkalmak - alkalmi ünnepek - Kovács Ida: Vendégkönyvek faggatása. Irodalmi vitorlázások, avagy írószalon Balatonfüreden
balatonfüredi igazgató főorvos, Zákonyi Ferenc, a balatonfüredi Idegenforgalmi Hivatal vezetője és sokan mások. „Fiatalok és öregek, kezdők és befutottak - folytatja Lipták - egyformán kedves vendégek voltak és maradtak e házban, amelynek - amint a hír a szárnyára vette - be sem lehet zárni a kapuját."1 Mi minden történt valójában Lipták Gábor portáján? Mennyiben tekintette, s tekintette-e egyáltalán mintaképének- akár csak programjaihoz ötletadónak is — a keszthelyi Helikon ünnepségeket? Ismeretes, hogy az 1817 és 1819 között Keszthelyen, gróf Festetics György kastélyában megtartott, pazar körülmények között zajló, két napos ún. Helikoni ünnepeknek kánonikus rendje alakult ki. A gróf évente két alkalommal rendezte meg a jeles eseményt: februárban, Ferenc császár születésnapján, valamint májusban, a Georgikon vizsgáinak idején. A vendégek között - elsősorban a Dunántúlról érkezett - arisztokraták, illetve neves tudósok, írók, költők, egyházi személyiségek, tanárok, növendékek voltak. A költészet és a gazdálkodás méltatása állt az eseménysorozat homlokterében. A meghívott költők, írók - meghirdetett tematika híján - a királyt, s a grófot dicsőítő dalokkal, ódákkal, beszédekkel álltak elő. így nem nyílt mód arra, hogy új irodalmi jelenségek, befogadásra váró gondolatok, akár félig kész műhelymunkák s ezek körül kialakult szellemi csatározások frissítsék meg akárcsak a régió irodalmi életét is. Jelen lenni mégis megbecsültséget jelentett, megtiszteltetésnek számított: a költők saját emlékezetükre, később általuk javasolt pályatársuk tiszteletére is fát ültethettek, s több ízben ösztöndíjat, tiszteletdíjat kaptak a gróftól. A meghívottak között volt Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Pálóczi Horváth Adám, Dukai Ta- kách Judit. Kazinczyt s körét a gróf nem hívta meg, ezzel elmélyítve az ellentétet a nyelvújítás körüli harc két tábora között.2 A Helikon ünnepi eseményei általában az alábbi sorrendben követték egymást: Első nap: este színielőadás a városban. Második nap: mise, díszülés beszédekkel, értekezésekkel, szavalatokkal, dalokkal a Georgikon növendékeinek és tanárainak prezentálásában, majd költővendégek előadása műveikből, jórészt a király és a gróf érdemeit felsorakoztatva, pazar ebéd, ezt követően a fiatalok pásztori táncot járnak a szabadban, végül a jelenlévő költők fát ültetnek, önmaguk esetleg távollévő pályatársuk emlékezetére. Este hangverseny, lakoma és bál.3 A balatonfüredi Lipták-ház fennmaradt dokumentumai: vendégkönyvek, kéziratos levelezések, fényképek tengeréből eleinte azokat szándékoztam kiemelni, amelyek emlékeztetnek a keszthelyi Helikon-ünnepek fényes programjaira, „műsorszámaira": dalok, ódák, szavalatok felolvasása a szerző prezentálásában, a házigazda érdemeinek felemlegetése, faültetés a jelenlévő költők tiszteletére, más költők emlékezete, lakoma. Tapasztalnom kellett azonban, hogy nem tudnék megfelelő szigorúsággal eljárni, - s bevallom, kellő koKeresztúry Dezső, Lipták Gábor és Bernáth Aurél, 1955. 276
