Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)
V. Írói évfordulók - Lengyel András: Kultikus beállítódás és irodalomszociológiai funkciók. Az 1923-as szegedi Juhász Gyula jubileum néhány tanulsága
Babits, Juhász Gyula és Kosztolányi a Tisza partján. (Török Sophie felvétele) mattá szervezve egy sor lényeges irodalomszociológiai fejlemény is meghúzódik. Közülük most háromról szeretnék röviden szólni. A jubileum az irodalmi élet lokális és „országos" szereplőinek alkalmi együttműködését, összekapcsolódását teremtette meg. Elvben ugyan az irodalmat mint „tiszta" értékalakzatok saját öntörvényeik szerint tagolódó hierarchiáját szokás fölfogni, ez azonban tudjuk, soha sem fedi az irodalomszociológiai realitásokat. Az irodalmi élet egyebek között földrajzilag, következésképpen szociokulturálisan is tagolódik s ez nagymértékben befolyásolja az irodalmi életben kiformálódó értékhierarchiát. Hogy ez a befolyásolás milyen formában, milyen közvetítések sorozatán keresztül történik, s közben - ami, persze, egyáltalán nem mellékes - ez a folyamat poetikailag miként különíti széjjel az e térben megszülető műalkotásokat, messzire vezetne. így ezért itt csak utalok rá, hogy a vidékre szoruló Juhász Gyula pl. a barátaival való rokon indulás ellenére az alkotás merőben más útját járta be, mint azok - nem kis részben saját alkata ellenében. Egyebek mellett ez a tény magyarázza viszonyát a népi irodalomhoz. Értékelése pedig nem kis részben ebből a divergenciából fakadt s jellegzetes aszimmetriát mutat. (A fővárosi - tehát országos - sajtóban és más irodalmi fórumokon ritkuló jelenlét és szórványos elismerés, Szegeden erősödő kultusz.) Azzal tehát, hogy a Juhász-jubileum révén Szegeden együtt, személyes érintkezések sorozatában vettek részt fővárosiak és „helyiek", s ezek az érintkezések nem a konfrontációt, hanem éppen a kölcsönös elismerést szolgálták, az irodalmi tudat újraegységesülése irányába történt egy lépés. Babits és Kosztolányi gesztusa ugyanis egy, az övékétől eltérő ívű és karakterű 233
