Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)

IV. Ünnepi hagyományok születése - Ferenczi László: A költők hercege és a Caréme Alapítvány

Maurice Caréme, '1971. Jeannine Burny felvétele.

(A Maurice Caréme Alapítvány /Brüsszel/ engedélyével.)

lengyel és japán költők voltak a résztvevői. Két brüsszeli bojkottálta a konferenciát az alapítvány elnöknőjének és a költő özvegyének ellentéte miatt, ők ketten néhány év múltán az Alapítvány leglelkesebb hívei lettek.

Az Alapítvány havi bulletint ad ki, mely részletesen beszámol Caréme utóéletéről: könyvei megjelenéséről, a róla szóló méltatásokról, előadásokról, különböző rendezvényekről. Különösen az alapfokú iskolákban folytatnak komoly propagandát, számos belga iskola vette fel a költő nevét.

Az Alapítvány 1989-ben létrehozta a Maurice Caréme-díjat, mely két évenként kerül kiosztásra francia nyelvű belga költők között. 1990-től ugyancsak két évenként jutalmazzák a legjobb Maurice Caréme-ről szóló tanulmányt, bárhol is írják - franciául - a világon. A díjat eddig magyar, belga, román és olasz kutatók kapták meg. A két díj zsűrijének magyar és francia tagjai is vannak.

Az Alapítvány ma egyike Belgium legfontosabb kulturális intézményeinek. Az elnök mellett négytagú irányító testület működik, az érdemi és gyakorlati munkát Jeannine Burny végzi. Az Alapítvány nemcsak Caréme ügyét szolgálja. Belgiumban a nemzeti irodalom tanítása mindmáig megoldatlan. Az Alapítvány iskolai rendezvényeivel a belga irodalom létére hívja fel a diákok figyelmét. Régebben nem egy költő ironizált Burny iskolai ügyködésén, ma már legtöbben sejtik, hogy - közvetve - Burny nekik is segít, noha példamutató - bár gyakran agresszív - ügybuzalma olykor ellenkező hatást vált ki.

1978-ban Caréme népszerű költő volt, de a „költők hercege" címe ellenére sem tekintették -általában - jelentős alkotónak. Húsz évvel halála után népszerűsége minden várakozás ellenére sem csökkent, költői tekintélye pedig jelentősen növekedett. Ma egyre inkább sokértelmű, tragikus alkotóként méltatják, míg hajdani népszerűségét és - részben -kultuszát is az „egyszerűség" és „öröm költője" szlogennek köszönhette.

228