Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)
IV. Ünnepi hagyományok születése - Fűzfa Balázs: Mélylégzés. A kőszegi-szombathelyi Ottlik-kultusz első évei
Fűzfa Balázs MÉLYLÉGZÉS A kőszegi-szombathelyi Ottlik-kultusz első évei A tisztelet áhítata, a kultusz csendes tűnődése az író, költő, művészember személyiségéhez, életének valamely pillanatához, jelentős életeseményéhez, születéséhez, halálához, olykor - de már ennél ritkábban - valamely művének keletkezési helyéhez kötődik. Akadnak azonban kivételek, amikor oly erővel hat egymásra fikció és valóság, hogy a kutakodó értelem szinte értetlenül, de legalábbis magyarázatot csak keresgélve áll valamely tények előtt. Mert ki tudná hihető logikával körülvenni az ostffyasszonyfai nép képzeletének gyönyörűséges mítoszát, mely azon irodalomtörténeti tényt - számára kognitív disszonanciát - igyekszik feloldani, mely szerint Petőfi az ő falujukban mindössze néhány verset írt volna... Ez nyilvánvaló képtelenség. S ím a világos és egyértelmű magyarázat: a versek azért nincsenek meg, mert a kislányka, akinek a leendő költő csapta a szelet 1839-ben, nem vette jó néven sem az udvarlást, sem a tömérdek sok verset, s amikor haját frizurába igazította, bizony ama papírokba csomagolta hajsütővasát, melyekre a halhatatlan sorok fölvésettek... Vagy ki tudná hiánytalanul számba venni a lehetséges magyarázatokat, melyek kétségtelenül megokolnák James Joyce Ulyssésének szombathelyi vonatkozásait? Egyáltalán: volnának-e ilyen okok? Egyáltalán: kell-e keresnünk őket? Természetesen kell, mint jelen konferencia létrejötte, mint a kultuszkutatások létjogosultsága s az irántuk megnyilvánuló növekvő közérdeklődés is mutatja. Ha Csönge, akkor Weöres Sándor, ha Iszkáz, akkor Nagy László, ha Duka, Pápa vagy Esztergom, akkor Dukai Takách Judit, Petőfi Sándor, Jókai Mór és Babits. - De miért lehet fontos, hogy melyik oldalon is állt az a bizonyos vadkörtefa a kőszegi katonai alreáliskola gyönyörűséges parkjában, melyhez képest meghatározható a Koller-kapu és a Netter-kapu pontos földrajzi helyzete? De ki tudná megmondani, hogy miért is nem akar több levegő férni a tüdőnkbe, amikor csöndben végiglépdelünk a főallén, s megállunk az Iskola falai előtt? Hisz valóságos aszfalton, valóságos falak közelében ballagunk, valóságosak az ablakok is, a tekintélyt parancsoló igazgatói erkély, a tornaterem boltíve, a káposztaszag az ebédlőben, a lépcsőforduló s a milliónyi gyerekkatona lépése koptatta lépcső maga. Ám valami mégis nagyon hiányzik. Valami még sincs ott, ahol lennie kellene. A Tulip tanár anatómiája! A Rembrandt-kép reprodukciója olyan szervesen tartozik hozzá az Iskola világához, mint az Iskola a határon végén közösen elszívott Memphis cigaretta a regény világához. Egyik nincs, nem létezik a másik nélkül. Nagyon valóságos és mégis fiktív világban botorkálunk tehát, amikor Kőszegen a vadkörtefa sejtett helyét körbeálljuk, a falakról omló vakolatot 220
