Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)
IV. Ünnepi hagyományok születése - Kerényi Ferenc: A Petőfi-kultusz korai szakaszának szociológiájából (1844-1867)
hogy csak az irodalomtörténeti jelentőségre emelkedettek közül válogassunk - az Arany Jánost is magába foglaló nagykőrösi tanári karra vagy a Madách Imrét övező, nógrádi literátus birtokosokból állott baráti körre!) A mezővárosi-falusi értelmiség Petőfi-ismerete nem mélyült tovább - az utolsó két és fél év verstermése 1858-ig kötetben hozzáférhetetlen is volt viszont körükből indultak a kultuszt folyamatossá tevő tettek, kezdeményezések, miközben valós emlékeiket a versekből és a gyarapodó Petőfi-irodalomból visszavezetett élet- rajzi-keletkezéstörténeti adatok „frissítették fel." Mivel Petőfi nagyszámú kapcsolata révén sokan és sokhelyütt őrizhették a személyes találkozás élményét, a kultusz szokásrendje is a magántársaságokét követte, legfeljebb a bordalköltő vízisszasága keltett (ismételten) megütközést. A korábban idézett tanító, Kardos István így emlékezett arra az 1844. tavaszi együttlétre, amikor először találkozott Petőfivel: „Mulattunk, ettünk, ittunk, muzsikáltattunk! Majd aztán daloltunk ..."9 Mindez később kiegészült megzenésített Petőfi-versek éneklésével, versmondással, a szokásrend azonos volt azzal, amelyről a kultusznak első híradása 1844 decemberében már képet rajzolt. Viszont ebből az értelmiségi körből és ebből a szokásrendből alakultak ki 1849 után a kultusz korszerűbb ünneplésformái. Sárkány János, a költőnek egykori sárszentlőrinci osztály-, sőt lakótársa és barátja, 1845 és 1863 között volt Kiskőrös evangélikus lelkésze. 1857-ben ő robbantotta ki az első szülőhely-vitát a keresztelési anyakönyv és Petrovics István itteni bérletének adatközlésével, és véleményét sikerrel meg is védte az első életrajzíró, Gyulai Pál ellenében. 1860- ban szintén ott volt Kis Lajos tímármester házavatóján, ahol a Petőfiékkel is ko- maságban volt iparosok, mesteremberek mellett ott volt a mezőváros csaknem teljes értelmisége: tanítók, lelkészek, jegyzők, postamester, és ahol Blázy Lajos, a szónokként is elhíresült evangélikus lelkész vetette fel az első Petőfi-szobor állításának ötletét.10 Korszerűbb formák jellemezték a „szellemi szülőhely", Kiskunfélegyháza kezdődő kultuszát: az angol királynő udvari hegedűsének, Reményi Edének koncertje, az ezt követő kaszinói bankett indította el az emléktábla-állítás javaslatát, amely végül 1867-ben került helyére, az első országos Petőfi-ünnepség keretében, amikor nevét nyerte ugyanott az első Petőfi tér is.11 S hogy a kultusz első évkorét megfelelőképpen zárjuk: itt hitelesítette Petőfi István, a költő öccse a Balla István által megmutatott autográf verseket.12 Mindazonáltal messze járnánk az igazságtól, ha figyelmünket kizárólag vagy elsősorban e rétegnek az ünneplésformák kialakításában vitt szerepére korlátoznánk, hiszen jelentőségük éppen abban állt, hogy a Petőfi-kultusz élesztősét a mindennapok tevékenységében folytatták, tanítói vagy lelkipásztori hivatásuk részeként. A számos példa közül most utaljunk csupán a nagykőrösi tanár Arany Jánosra, aki saját jegyzetei alapján tanította Petőfi költészetét; arra a hatásra, amelyet a Selmecbányái líceum Petőfi-hagyománya az önképzőkörben a fiatal Mikszáth Kálmánra gyakorolt. Vagy említhető a már idézett Bulcsu Károly, akinek posztumusz kiadott gyászbeszédében Homokay Pál kecskeméti tanár felett (+1858) az elhunyt selmeci tevékenysége kapcsán magától értetődő gesztussal fűzte hozzá, az akkori tudomás szerint: „E társulat kebelében írta Petőfi is első verseit."13 Ugyanígy vélte evidensnek, hogy gyászbeszédének idézetanyagát a reformkori magyar irodalomból merítse. Kölcsey nemzethalál-látomásával vitatkozva, Vörösmartyt sokszor idézve, Petőfitől a fiatalon meghaltak fölött mondandó beszédvázlatban a természetes és a hősi halál szembeállítását citálta, az Egy gondolat bánt engemet látomását; a „Sokat szenvedett nő fölött" tartandóban viszont A jó öreg kocsmáros áldó refrénje hangozhatott el.14 202
