Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)
JONKA NAJDENOVA: Az őrült Ivan Vazov fordításában. Petőfi versének fogadtatástörténete Bulgáriában
te a monológ és szerzője, de ugyanakkor lehetőséget is lát a mü inkább esszé jellegű elemzésére. Az „őrült" összefüggéstelen ítéletei között logikai fonalat keresve Sz. Grusztnik-Sztoimenov elemzésében megállapítja az eredeti és a fordítás határozott eszmei összhangját. Ugyanakkor kiemeli a hős bosszúját, amelyről a vazovi változatban esik szó, és amelyre később Georgi Bakalov is felfigyel, és amit konkretizál: ez a forradalmár bosszúja. „A költő elemében van, s ezek az elemek - a Szerelem és a Szabadság - mindennél rettenetesebbek. Ezektől az elemektől támogatva elért szellemi erejének csúcsára, és kijelenti, hogy ha nem érkezik el a világvége, nem fog habozni, és a földet lángoló középpontjáig kifúrja, hogy lőporral szórja be és megsemmisítse. Ez lenne az ő bosszúja, a két legnagyobb, legrégibb, de mindig új eszmény, a Szerelem és a Szabadság lánglelkű és fanatikus védelmezőjének a bosszúja" (Kiemelés tőlem-J.N.). 10 Ugyanakkor Pencso Szlavejkovhoz hasonlóan, akit a magyar költő személyisége érdekel, Sz. Graszmik-Sztoimenov Petőfi belső lelkiállapotára, alkotó egyéniségére, és a környezettel való kapcsolatára fordítja figyelmét: egyfelől - mondja - törekvést mutat oly magasztos és tiszta eszmények felé, mint a szerelem s a szabadság; másfelől viszont „társadalmi közöny", „minden gonoszságot megtestesítő" hétköznapi környezet jellemzi. Az őrült monológja éppen az a villám, amely e két ellentétes erő összecsapásából született. Később olyan kutatók, mint Mihail Arnaudov, Ljudmil Sztojanov, Georgi Bakalov és mások viszik tovább a társadalmi környezetre és korra figyelő munkásság és életpálya gondolatát, ami a költő állampolgári és ebből következőleg politikai állásfoglalásának teljesebb tisztázásához vezetett. így Az őrült Vazov fordításában lett az a kezdőpont, ahonnan számíthatjuk Petőfi és a magyar szépirodalom megjelenését a bolgár irodalomban - a maga forradalmi-romantikus hangszerelésében. Ezt hangsúlyozza a versben szereplő, a világ igazságtalan berendezkedése ellen lázadó hős határozott interpretálása is. 10 MjiiocTpauHH, Tean>p H Myjnica, 1919 No. 8.
