Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

ROBERTO RUSPANTI: Romantikus Petőfi-kép Olaszországban

zafias irodalmának klasszikus és fennkölt irányvonalába, arra vezetett, hogy ez a romantikus Petőfi-mítosz inkább negatív előjelű volt. Az erősen retorikus jellegű romantikus Petőfi-kép Olaszországban tartotta magát a XX. század első felében is, a két világháború közötti időszakban is, amikor az olasz közönség számára olyan verseket válo­gattak, amelyek megfeleltek a politikai szempontból „neutrális" köve­telményeknek, vagy kifejezetten elfogadhatók voltak az Olaszország­ban egyre inkább teret nyerő fasiszta ideológiának. Ez az oka annak, hogy Petőfi hazafias témákat feldolgozó költeményeit kedvelték, ami egyébként tökéletesen egybecsengett a fasizmus által is támogatott Horthy-korszak magyar revansizmusával, s a fordítások meglehetősen édeskés és ábrándos hangvételben készültek: az egyik ilyen versgyűj­teményt például Franco Vellani-Dionisi állította össze 1929-ben, 17 vagy említést érdemel Armando Lucifero kalabriai író és költő Petőfi in Siberia (Petőfi Szibériában) című teljességgel középszerű és folklo­risztikus jellegű elbeszélő költeménye, amelyben a szovjet bolseviz­mustól való rejtett félelem jelenik meg, mint ahogyan ez a fasizmus utolsó korszakában az olasz filmművészetben is gyakran előfordult. 18 Ennek következtében Petőfi-képének minden deromanticizálásra való törekvése, amely a második világháború utáni időszakban kezdődött el Olaszországban, komoly nehézségekbe ütközött. Folco Tempesti, Pe­tőfi egyik legjobb fordítója, 1949-ben jelentette meg kötetét. 19 Ra­nuccio Bianchi Bandinelli 1950-ben közölte a Rinascita című kommu­nista folyóiratban Petőfire köszöntő írását, 20 a Gianni Toti - Marinka Dallos fordítópáros 1959-ben jelentkezett a Petőfi-versekkel, 21 majd a 60-as években Umberto Albini átültette olaszra Illyés Gyula Petőfiről 17 Francesco BELLANI-DIONISI, Antológia Pető/tana, Milano, Aipes, 1929. 18 Armando LUCIFERO, Petőfi in Siberia = uö, Versi, Crotone, Stab. Tip. Fratelli A§L Pirozzi, 1929, 3-92. A bolsevizmust bíráló olasz filmek közül mindenekelőtt Goffredo Alessandrini Noi vivi - Addio Kira (Mi élők - isten veled Kira!) című diptichonjára gon­dolok (főszereplők: Alida Valii, Rossano Brazzi és Fosco Gíachetti). Figyelemre méltó az, hogy ez, a fasizmus alkonyán (1942-ben) forgatott kettős film elsősorban a bolseviz­mus totalitárius jellegét, eltorzulását tárgyalja. 19 Alessandro PETŐFI, Liriche, Traduzioni di Folco TEMPESTÍ, Firenze, Vallecchi, 1949. 20 Ranuccio Bianchi BANDINELLI, Un poéta delta libertá. Omaggio a Petőfi, Rinas­cita, 1950, 85. skk. 21 Gianni TOTl - DALLOS Marinka, Poeti ungheresi, Milano, Edizioni L'Avantü, 1959.

Next

/
Oldalképek
Tartalom