Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)
FRANCIS CLAUDON: Az 1848-as Magyarország és franciaországi megítélése
Értelmezés és átdolgozás: Thalès-Bemard Most egy különös exegéta nevét kell megemlítenünk, ThalésBemard-ét, aki egy költészettörténeti munka 16 szerzője, és aki érdeklődött a népköltészet iránt. Ez az irányzat soha nem volt igazán jelentős Franciaországban, Thalès-Bemard azonban kis számú képviselőjének táborába tartozott. Arra törekedett, hogy a népköltészet visszanyerje az őt megillető helyet, az irodalom pedig e kiaknázatlan forrásból merítve tudjon megújulni. Ezért érdeklődik Petőfi iránt, akit egyébként tudatosan imitál („a magyar, a skót és a finn költészet egyaránt segítségemre voltak"). Ezek az irodalmak olyan kivételes érzékenységről tanúskodnak, melyet a szerző a kereszténység hatására vezet vissza: „Krisztus tanítása megérintette e tisztalelkű, barbár népeket". A népi forrásból merítő költőnek el kell jutnia a megvilágosodásig Thalés-Bernard szerint Petőfinek ez azért nem sikerült, mert „hiányzik belőle a metafizikus erő". Thalès-Bernard-ra mély hatást gyakorolnak a Petőfi-versek, ezért úgy határoz, hogy tökéletesíti őket, és filozófiai mondanivalóval tölti meg az e téren fogyatékosnak ítélt költeményeket. A fáradozása nyomán megszülető francia versek 17 inkább pastiche-ra, mintsem fordításra emlékeztetnek. 1857-ben Poésies nouvelles címmel egybegyűjti folyóiratokban közölt munkáit: a kötetet Petőfi emlékének ajánlja. A kötet megjelenése után Petőfi franciaországi fogadtatása új szakaszba lép. A köztársaságpárti demokraták - Chassin, Richard, Adam - felfigyelnek a magyar költő életművére, s a versek jobb megismerésével egy időben megkezdődik Petőfi, a politikus költő értelmezése. A köztársaságpártiak fellépése A legfontosabb közülük Charles Louis Chassin, egy Michelet-tanítvány, aki mestere jegyzeteire támaszkodva készítette el háromszáz oldalas Petőfi-életrajzát. 18 A mű megírásához Petőfi fiatalkori jóbarátja, 16 Histoire de la poésie, Paris, 1864. '' Revue européenne, 15. avril 1860, Revue contemporaine, 1 er avril, 1857, Revue de la province, avrii, 1861. 18 Alexandre Petőfi, le poète de la révolution hongroise. Bruxelels-Paris, Pagnerre, 1860.
