Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

LUDGER KÜHNHARDT: 1848-tól 1989-ig: Reflexiók az európai összefüggésekről

Magyarországon is - a történészek a régi Ausztria, multinacionális, föderális karakterét már régóta méltányosabban értékelik, mint a régi poroszcentrikus nézőpontot. Logikus, hogy a 19. századi ellentétek megszűnésének következményeként néhány éven belül küszöbön áll a csehek, magyarok és a lengyelek csatlakozása az Európai Unióhoz, miáltal megoldódna a 19. század megoldatlan problémáinak egyike, tudniillik a nemzetek és Európa viszonyának kérdése. Ebben az értelemben „Európa" eszméje a jövőben is ugyanolyan modern, vezető eszme marad, amely 1848-ban sem Németországban, sem pedig máshol a kontinensen nem jelent meg előre tekintve a köztudatban. A 20. század végére tekintve az a gondolat uralkodik, hogy a nemzet fogalma csak az Európa-eszmével összhangban, a többi nemzetfogalommal való kiegyezésben találhat megnyugvásra és lehetőségre. Victor Hugo 1849-ben hiába beszélt az Európai Egyesült Államok víziójáról. A 20. század végén azok a népek, amelyek az Európai Unióban összefonódtak, bizonyára nem akarják az Amerikai Egyesült Államokat lemásolni, mindazonáltal Európában elterjedt a gondolat, hogy csak a kisebb és nagyobb népek közötti partnerkapcsolat teremthet teret és irányt a kontinensen lezajló kiegyezéshez, ahogy ez az Európai Unión belül már gyakorlattá is vált. Az európai föderalizmus megteremtésére irányuló törekvésekben - a kis és nagyobb népek közötti kiegyezés által, az alkotmány kérdésének jelentőségével együtt bizonyára 1848 legfontosabb utóhatásainak és tapasztalatainak egyike rejlik. Remélhető, hogy a 21. század küszöbén megjelenik a Petőfi Sándor által megfogalmazott igényből fakadó inspiráció: „Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek Az emberiségért valamit! Ne hamvadjon ki haszon nélkül e Nemes láng, amely úgy hevit. Láng van a szívemben, égbül-eredt láng, Fölforraló minden csepp vért; Minden szív-ütésem egy imádság A világ boldogságáért." (Szabó Károly fordítása)