Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

BERND FÜLLNER: „A forradalom elvette minden jókedvemet" A 48-as forradalom Georg Weerth szövegeiben

ki, amelyet Camphausen és minisztériuma"

38 a liberális polgárság szemében magára vállalt. Háromrészes Aus dem Tagebuche eines Heulers (Egy siránkozó naplójából) (1848. július 21-23. és augusztus 2.) tárcájában Weerth figyelme a kispolgárság és a müveit rétegek, mai szóval a középréteg felé fordul. Ebben az írásban Weerth e rétegek reakciós magatartását és a februári forradalom hírének váratlan megérkezését rajzolja fel. E célból azt teszi, amit a valóságban is bizonyára szívesen tett, egy kölni italmérésbe megy. Ott a törzsasztal tagjai egy ügyvéd, egy adóellenőr, egy professzor, egy fakereskedő, egy festő, egy irodalmár és egy nyugdíjas.

39 A törzsasztal tagjainak véleménye azonos a nyugtalanság és forradalom elutasításában, védekezni akarnak és össze kívánnak fogni az „évszázad megterhelései, a forradalom és az anarchia, a kommunisták és a köztársaságiak" ellen.

40 Az olyan hírek, mint amelyeket az „irodalmár Warze" hoz barátainak a francia forradalomról, gondoskodnak arról, hogy az „egész társaság felébredjen a letargiából",

41 és egy ilyen körben ezek a hírek természetesen, mint nagy szerencsétlenségről szóló híradások hatnak. Az esemény következményei Köln városa számára kézenfekvőek: forrongás, s a „tomboló csőcselék azonnal borzasztó dúlásba" kezd,

42 félő, hogy a francia forradalom szikrája átröppen Kömre. Weerth itt nem pusztán nevetség tárgyává teszi ezeket a mókás alakokat, hanem forradalomellenes magatartásukat szatirikus ábrázolásának középpontjába helyezi. Ellenfeleit képszerűén olyan figurákként mutatja be, akiknek nevetségessége nem annyira külsejükből fakad, hanem a forradalomtól való páni félelmükből.

43 Ezért nem is csoda, hogy a Einflüsse der revolution (A forradalom hatásai) című harmadik fejezetben a kölni törzsasztal egy további tagja, a verseket író Fuchs professzor is a forradalom következményeitől szenved. Ez a rész egyike Weerth azon néhány hosszabblélegzetű 38 BÜTTNER, i m., 133. 39 Vö. WEERTH, Sämtliche werke, IV, 56. 40 Uo., IV, 57. 41 Uo.,IV, 59. 42 Uo., IV, 64. 43 Vö. Wolfgang BÖTTGER, Die Herausbildung des satirischen Stils in den Prosawerken Georg Weerths, [Leipzig,] 1962, 138.