Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

BERND FÜLLNER: „A forradalom elvette minden jókedvemet" A 48-as forradalom Georg Weerth szövegeiben

„kollégáit igazán szemtelen módon [...] destruktív tendenciáikban tá­mogatni". 26 Irodalmi formaként Weerth szinte minden írásában - ahogyan ezt Böttger a Szatirikus stílus kialakulása Georg Weerth prózaműveiben című tanulmányában nevezi - az elbeszélő és kommentáló szatírát vá­lasztja. A szatírát és a gúnyt már három évvel előbb, 1845. május 29­én egy anyjához írt levélben a politikai viták alkalmas eszközeinek ne­vezi: „Ezeket az embereket komolyan megcáfolni, ez alapjában hiba lenne - a szatíra és a gúny sokkal alkalmasabbak erre." 27 s végül 1848 októberében még egyszer összefoglalja szerkesztőmunkájának prog­ramját: „Nincs is annál szebb dolog, mint ellenfeleinket harapdálni, mint a sok szerencsétlenről jó vicceket mesélni" Mialatt Weerth közvetlenül a tavaszi forradalom után illuzórikus forradalmi lelkesedéstől hajtva azon van, hogy saját reményeit és ál­mait írásokban és levelekben kifejezze, s az anarchiától, erőszaktól és kisajátítástól való félelmeket eloszlassa, ellenfeleinek félelmét, akik forradalmi átrendeződésektől tartottak csípős gúnnyal ostorozza. Egy 1848. március 25-én Marxnak írt levélben Weerth beszámol a kölni burzsoázia köreiben uralkodó, a köztársaságtól és a kommunizmustól tartó félelemről, leírja, hogy már a „köztársaság" szó hallatán is bor­zongás tapasztalható, s a kommunizmus maga a legerősebb ijesztő szó. Egy nyíltan fellépő kommunistának véleménye szerint a megkövezés­sel kell számolnia. 28 Ezt a vélekedést megerősíti a Barmenbe éppen megérkező Friedrich Engels, aki sógorának, Emil BIánknak azt írja, hogy „A filisztereket bizonytalan félelem gyötri, reszketnek, maguk sem tudják, mitől [...] Általános a bomlás, a rombolás, az anarchia, a 26 Georg WEERTH, Der Geist des Rheinischen Beobachter, Handschrift im IISG Amsterdam, Marx-Engels-hagyatek/Q24. 27 WEERTH, Sämtliche Briefe, I, 308 28 Weerth Karl Marxnak (Köln, és Brüsszel, 1848. március 25., 26. vagy 27.) ­WEERTH, Sämliche Briefe, 1, 441

Next

/
Oldalképek
Tartalom