Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

FRIED ISTVÁN: Mítosz, nosztalgia, kulturális emlékezet Kelet-Közép-Európa irodalmában

1840-es esztendőkben cseh, lengyel vagy éppen olasz földön állomásozó magyar csapatok a forradalom hírére haza akartak szökni. Nemcsak Petőfi

21 és Jókai

22 állított emléket a hazatérő magyar katonáknak, hanem Jirásek együttérzésről tanúskodó novellája is. Az a Jirásek, aki a cseh-magyar történelmi antagonizmusban gondolkodott, novellája főszereplőjével azt mondatja a magyar 1848-49-ről: Za svobodu bojovat' (A szabadságért harcolnak); és bár a háttérben a magyar-szlovák nemzetiségi ellentétek is fölbukkannak, a szabadság hőseiként azokat a magyar honvédeket nevezi meg, akik Jókai regényének eseménytörténetéhez hasonlóan dacolnak a veszélyekkel, a forradalom szolgálatára hazatérve. A szláv kölcsönösség csupán halvány színező elemként jelenik meg az elbeszélésben, egy cseh-magyar összefogás lehetősége szembeszegülni látszik a Jirásek által is másutt hirdetett cseh nemzeti „reáP'-politikával. Ehelyett kiegészítésül a horvát irodalom egy jeles pillanatát idézem. Az 1930-as esztendők közepén adta közre Miroslav Krleza Balade Petrica Kerempuha (Petrica Kerempuh balladái) című verseskötetét. Ennek záró költeménye, a Planetárium roppant történelmi seregszemle, amelyben nemcsak az elhallgatott horvát történelem újraértékelése történik meg, hanem a horvát nemzeti lényeg újraforgalmazása is. Krleza történelmi és kulturális úttévesztésről beszél, egyben a hivatalos Jugoszláv" és horvát beszéddel szemben a félretolt, nyelvemlékké süllyesztett kajhorvát nyelv végzetét emeli be a versbe, a szerbekkel való nyelvi megegyezést, a valójában sosem, egyik fél által sem teljesen betartott bécsi nyelvi szövetséget, mindezt egybelátva Jellacic osztrák orientációjú politikájával: „S Jellasich bánt és Gaj urat őket is láttam Bécsbe flangérozni, saját szavuk ott fogják majd, ott fogják majd, ott fogják majd tönkre hazudtolni."

23 21 PETŐFI Sándor, Lenkei százada - Uő, Összes költeményei, Bp., 1951, 91-94. Először a Nép Barátja 1848. 177-180. hasábjain jelent meg. 22 JÓKAI, A kőszívű.., I. 282-309.; Elbeszélések, 189-192. 23 Miroslav KRLEZA, Éjtszakának virrasztója, Petrica Kerempuh balladái, ford. CSUKA Zoltán, Bp., 1959, 108.