Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

FRIED ISTVÁN: Mítosz, nosztalgia, kulturális emlékezet Kelet-Közép-Európa irodalmában

nek át a közös történelem figurái. Akad azonban olyan tényező is, amely a nemzeti ideológiák „mélystruktúráiban" mutatkozó, csak az első pillantásra megdöbbentő hasonlóságokat hangsúlyozza. A nemzeti történelem jelképes hősei rövid idő alatt köztéri szobrokként hirdették a „régi dicsŐség"-et, illetőleg a nemzeti tudat szerint formálódott történelmi kontinuitást. Anton Dominik Femkorn

11 Jellacic-szobrát 1866ban készítette el, a neves bécsi szobrász ezután bronzöntőmuhelyt létesített, ahol jó néhány ma is álló budapesti szobrot öntöttek ki. Míg Jellacic hadvezéri minőségben mutatott kardjával előbb Budapest, manapság Belgrád felé, mintegy jelezve, honnan érheti veszély a hazát, a Fernkorn-mühelyben kiöntött Eötvös József-, Petőfi Sándor-szobor az antik rétorok pózában hirdeti (a körülményeknek megfelelően) a veszélyt, a győzelmet, hívhat föl megbékélésre - meg nem békélésre. Ami fontosnak tetszik: Bécsben, Zágrábban, Budapesten és másutt olyan köztéri szobrokba ütközik a gyanútlan járókelő, amely a XIX. század romantizáló pszeudo-historizmusa szerint fölfogott történelemnek szüntelen jelenlétére figyelmezteti, egy erősen túlretorizált beszédmódra, amely kizárólagosságával a monologuais előadást tartja életben. Természetesen különböző művészi színvonalon. Ám ebben az elgondolásban a frazeológiák hasonlósága ötlik szemünkbe. Ide kiegészítésül még egy, igen beszédesnek tetsző adalék: Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse 1848. március 15-én mintegy megadta a magyar forradalom alaphangját. A szlovák költő, Ján Botto Toborzó című verse szinte fordítása a Petőfiének, a „Talpra magyar" helyett természetesen „Talpra szlovák" áll.

12 Ám a szükségszerű eltérések ellenére ritmusában, rímelésében, gondolatmenetében majdnem azonosságokat találunk a két vers között. A másik szlovák költő, A. Sladkovic Élet vagy halál című verse is feltehetőleg a Petőfi-vers körébe tartozónak mondható.

13 Ami megfontolást igényel: valóban pusztán a magyar fölcserélése a szlovákra elegendő (lenne) ahhoz, hogy a nemzeti legendáriumba került magyar versből a nemzeti legendáriumba került szlovák vers legyen? Valóban a már címében nemzeti elkötelezettséget sugal" Friedrich POLLAK, Anton Dominik von Fernkorn, Ein österreichischer Plastiker, Wien, 1911. A műben Fernkom- és a Fernkorn-mühelyben öntött szobrok teljességre törekvő listája olvasható. 12

STEIER, /. m., 1,45^46. 13 Uo,46.