Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

T. ERDÉLYI ILONA:A magyar irodalmi népiesség eléletének forrásvidéke

eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni".

17 Kölcsey számára így alakult ki az eredeti és a sajátos, amely értékrendszerének, kritikai nézeteinek alapkategóriája lett. Megszületett tehát az új irodalmi normarendszer egyik fontos eleme. Akkor azonban még nem érvényesülhetett, mert nem érett meg rá az idő. Az 1820-as évek második felét a politika, a reformtörekvések és az erőre kapó hazafias érzés uralták. Az új idők új irodalmi vezére Kisfaludy Károly, a bécsi Gaal György egykori mesegyűjtője lett. Nem volt az elméletek embere: szerették és történelmi drámáival széles körben szerzett nevet magának. 1930-ban, 42 éves korában elhunyt. Barátaira hagyta az irodalmi élet irányítását. A „romantikus triász" tagjai: Bajza József, Vörösmarty Mihály, Toldy Ferenc lettek a hangadók. Nem voltak érzéketlenek a népköltészet iránt, Bajza írt „népdalokat", de a gyűjtés vagy az elmélet kidolgozása nem foglalkoztatta. Vörösmarty volt nemzeti eposzunk, a Zalán futása szerzője, egyben nemzeti mitológiánk megteremtője. Toldy (Schedel) Ferenc, a budai német postamester német műveltségű fia ismerte a szerb dalokat,

18 de a magyar népköltészet idegen volt tőle. Ugyanakkor Vörösmartyval együtt fájlalták a részvétlenséget, amellyel az ország a népdalok iránt viseltetik.

19 Talán a Grimm-testvérek példája lebegett előttük, amikor a tudósoktól, nyelvészektől várták a gyűjtés megindítását, az elméleti tisztázást. Türelmetlenségük indokolatlan volt: nem jött el még annak az ideje. És ismét jött az időtényező, mert alig egy szűk évtized elteltével egyszerre hárman is felvetették a kérdést. Nem voltak tudósok, de munka közben tudóssá lett Pulszky Ferenc, Henszlmann Imre és Erdélyi János.

20 A felsoroltak szinte azonos időben (1813-ban, illetve 1814-ben) Északkelet-Magyarországon születtek. Pulszky vegyes-, Henszlmann német nyelvű családban nőtt fel. Polgárok voltak: a német kultúra von17 Uo., 517. Ezt az idézetet választotta Erdélyi 1847-ben írt A magyar népdalok c. tanulmánya mottójául. Lásd még ERDÉLYI János, Nyelvészeti és népköltészeti, népzenei írások, sajtó alá rend. T. ERDÉLYI Ilona, Bp., 1991, 109. 18 Toldy nézeteiről, a szerb költészet népszerűsítéséről lásd FRIED, i. m. '

9 VÖRÖSMARTY Mihály, Külföldön a magyar literaturának terjesztése, 1828. (V. M. összes munkái, VI, Bp., 1885, 199-202. 20 Henszlmann, Pulszky és Erdélyi irodalmi nézeteit, irodalomkritikai gondolkodását legújabban KOROMPAY H. János dolgozta fel A „jellemzetes" irodalom jegyében (Bp., 1998.) című kritikatörténeti művében.