Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

FERENCZI LÁSZLÓ: Amiel és Petőfi

hozzá: Amiel kísérlete egyidős az első belgiumi, még félénk kísérletekkel, hogy Párizstól független, önálló irodalmat hozzanak létre, amelyek erőteljessé éppen Amiel halála idején válnak. A párizsi irodalmárok gyakran bírálták a belgákat is nyelvi „barbárságukért" és a német romantika iránti rajongásukért.) Nálunk a húszas években tanulmányozta néhány kutató Amiéit. Radó Antal 1923-ban megállapította, hogy az Anthologie des poètes du XIX siècle IV. kötetében található két Amiel-vers közül az egyik Petőfi Szülőföldemen című versének fordítása, anélkül, hogy azt a Lemerre kiadó feltüntette volna.

12 Ebben a Párizsban évszám nélkül kiadott antológiában, ha jól számoltam, 245 költő szerepel. A két Amiel verset a Le Jour au jour című kötetből (1880) válogatták. Baranyai Zoltán több tanulmányt is szentelt a svájci és a magyar költő kapcsolatának, és újraközölte Amiel fordításait.

13 Ezeket a cikkeket, valamint Amiéinek a Lausanne-ban kiadott Feuille Centrale de la Société de Zofingue-ban megjelent Petőfi adaptációit, az első Amiel-monográfia szerzője Léon Bopp is jelzi bibliográfiájában.

14 Boppra viszont Vilma von Szigethy hivatkozik a szegedi egyetemen készített disszertációjában.

15 Szigethy mindent tudott Amiéiről, amit 1929-ben tudni lehetett, műve ma is jól használható. Beszélt a Fragments d'un Journal Intime kritikai fogadtatásáról, hangsúlyozta Amiel egyetemes érdeklődését és elemezte a Berlinben tanuló genfi diák magyar kultúrával, nyelvvel és szokásokkal foglalkozó 1848-as jegyzetfüzetét. Sejtette, hogy a teljes Napló sok érdekes információt tartalmazhat rnég Amiel magyar kapcsolatairól. Idézte Amiel 1880-as feljegyzését Petőfiről, ez a néhány sor mind Scherer, mind Bouvier kiadásában olvasható. Szigethy disszertációjában közölte Amiel és Meltzl kiadatlan levelezését is. A II. világháború után többen is válogattak Amiel naplójából, többnyire egy-egy év anyagát adták ki önálló kötetekben. A teljes mű mintaszerű kiadása 1976-ban kezdődött Bemard Gagnebin és Philippe M. 12 RADÓ Antal, H.-F. Amiel et Petőfi, Revue de Hongrie, avril 1923. 13 BARANYAI Zoltán, Amiel et Petőfi, Revue des Études Hongroises, Paris, 1924. és uő, H.F. Amiel, traducteur de Petőfi, Revue des Études Hongroises, janv.-juin 1927. (klny. is), valamint uő, Petőfi dans la correspondance d'Amiel, Revue des Études Hongroises, janv.-mars 1928. 14 Léon BOPP, H. F. Amiel, Paris, 1926. ls

Lásd SZIGETHY, i. m.