Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)
PIERRE LAFORGUE: Háttal a politikának. Baudelaire 1850-ben
semmi meglepő, hogy éppen akkor írja meg egyik legpolitikusabb versét, amikor kijelenti magáról, hogy elfordult a politikától, a Szent Péter nemet mond 21 című vers épp a depolitizálódás felé vezető útról szól. A romlás virágai 1857-es kiadásában a Lázadás ciklust egy jegyzet vezeti be, amely minden bizonnyal a költőtől származik, és amely a Szent Péter nemet mond című vers mondanivalóját támasztja alá. Az a néhány sor lenne a megjegyzés lényege, melyben Baudelaire elképzeli, nem is alaptalanul, hogy „beáll a mezei teológusok közé, és [...] szemrehányást tesz magának, amiért sajnálta Megváltónktól, Jézus Krisztustól, az önkéntes és örök Áldozattól a hódító, az egyenlőséget hozó, pusztító Attila szerepét"? 22 A mondatban kifejeződő szélsőséges, sőt eldönthetetlen ambivalencia ellenére sem hiszem, hogy erről volna szó; épp ellenkezőleg, szerintem az a legfontosabb, amit a vers utolsó versszakának nagyon híres kijelentése mond: „- Én, óh én szívesen távoznám e bomolt Földről, hol nem lehet testvér a tett s az álom." 23 A „szívesen" - az eredetiben „certes" - szó miatt nem tehetünk egyszerűen egyenlőségjelet a költő és Szent Péter magatartása közé. Az álom és - burkoltan - a költészet nevében el lehet utasítani a világot, az egyértelműen politikai töltetű kifejezésekkel lehet vádolni a valóságot, de ragaszkodni is lehet a „kivonulás jogá^hoz^ vagy legalábbis visszavonulni az ideológiai harc elől, ahol a költészetnek nincs helye, ahol az álom nem hat a valóságra, ahol a cselekvésnek nem lehet köze a költészethez. Mert Baudelaire nem azt sajnálja, hogy az álmok nem válnak valóra, s nem is azt, hogy ezen a tettek sem segíthetnek. Fontosabb, hogy a szigorúan politikai értelemben felfogott cselekvés nem lehet ugyanolyan természetű, mint az álom - és mint a költészet, teszem hozzá én, kétségkívül némi túlzással. 21 A vers ideológiai jelentőségéről lásd A. ADAM kommentárját az általa szerkesztett Les Fleurs du A/a/ban, Paris, Gamier, 1961, 420-421 22 Oeuvres complètes, I, 1076. A jegyzet másfajta interpretációját lásd OELHER, i. m., 303-304. 23 Le Reniement de saint Pierre = Oeuvres complètes, I, 122. Magyarul: Szent Péter nemet mond = Charles Baudelaire válogatott művei, 168. SZABÓ Lőrinc fordítása. 24 Edgar Poe, sa vie et ses oevres = Oeuvres complètes. II, 306. (Nerval öngyilkossága kapcsán.)
