Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)
III. SZERTARTÁSOK (az írói összejövetelektől az emlékünnepélyekig) - Szilágyi Márton: Kármán József és a millennium. Az 1896. évi Kármán-emlékünnepség Losoncon
Kovács E. 1890. LH LV Németh 1988 NL Róna 1897 Szilágyi 1993 Szilágyi 1996 Szilágyi M. 1990. Szinnyei 1899 Toldy 1872 VÚ Kovács Ernő: Kármán József élete és irodalmi működése. Losonc, 1890. Losonczi Hírlap Losoncz és vidéke Pálóczi Horváth Ádám: Felfedezett titok. S.a.r. Németh József. Bp., 1988. Nógrádi Lapok és Honti Híradó Róna Béla: A Fanni hagyományai költőjéről. A losonczi Kármán-ünnep. Új Fővárosi Lapok 1897. jún. 20. melléklet. Szilágyi Márton: Kármán József XIX. századi újrafölfedezése. Itk 1993. 248-255. Szilágyi Márton: Egy magyar folyóirat hagyományai (Kármán és Pajor Urániája). Kandidátusi értekezés. Bp., 1996. Kézirat. Szilágyi Miklós: Szándékok és eredmények a vidéki múzeumok néprajzi gyűjteményeinek megalapozásában (1920 előtt) Ethnographia 1990. 1. 1-50. kül. 42-43. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VI. kötet. Bp. 1899. Toldy Ferenc: Kármán és Fanni emlékezete. In: Toldy Ferenc irodalmi beszédei. II. kötet. Pest, 1872.144-151. Vasárnapi Újság JEGYZETEK 1. Ennek részletes elemzésére kandidátusi disszertációmban tértem ki: Szilágyi 1996. Idevágó részletének publikált változata: Szilágyi 1993. 2. „Az író, kiről szólni akarunk, a mult század végén, irodalmunk renaissance korában élt. Nem tartozott az újjászületési korszak zászlóvivői közé, nevét örökbecsű, számos művek nem halhatatlanítják: de buzgalma s nemes törekvései megérdemlik, hogy hálával emlékezzünk meg felőle, ki szóval és tettel szolgált az irodalom szent ügyének akkor, mikor maga a puszta buzgalom is érdem volt. Nem volt korszakot alkotó lángelméje és hatása az irodalomra s annak fejlődésére: de azért neve még sem merülhet a feledés homályába, mert munkájával megtermékenyíté a későbbi nemzedéket s emlékét, mint irodalmunk szorgalmas munkásáét, hálásan tartja fenn az irodalom-történet." (Gellén 1875, 58) 3. „Egy előttem megmagyarázhatatlan tévedés folytán az első közlemény végén Kovács Zoltán volt szerzőül megnevezve. Egyszerűen kijelentvén, hogy e dolgozatot nem Kovács Zoltán írta, megjegyzem, hogy a szerző nevét nem is közölhetjük, minthogy a dolgozat jutalmat nem nyervén, a nevet rejtő jeligés levél felbontatlanul érkezett vissza kezeimhez, melyet felnyitni nem áll jogomban. Bevallom különben, hogy én e dolgozat közlésével néminemüképpen túlléptem jogkörömet, minthogy azt a szerző előleges megkérdezése, illetve beleegyezése nélkül bocsátom világgá; remélem külömben, hogy az én derék fiatal barátom nem fogja azt nekem rossz néven venni." LV 1890. júl. 20. 3. 4. „Az ifjúság lenne tehát hivatva arra, hogy a virágzó korában elhunyt nagy hazafi örök nyughelye felett egy diszes emlék felállítását kezdeményezze. S adja a Mindenható, hogy siker koronázza törekvésünket. Állítsunk emlékének a halálozási nap százados évfordulója alkalmával egy szép síremléket s mutassuk meg azzal, hogy megbecsüljük és megérdemeljük nagy emberünket s méltók vagyunk arra, hogy hazánkat még számos oly jeles férfiúval ajándékozza meg jó Istenünk, mint a milyen Kármán József volt." LV 1890. júl. 27. 2-3. 5. „Ezen mű, mint olvasóink is sejteni fogják, egyike ama négy dolgozatnak, melyek állami főgymnasiumunk részéről a Madách-féle pályadíjakra beküldettek. Ezen pályaművek közöl [!] kettő kitüntetésben részesült, a másik kettő, köztük a Kármán Józsefről szóló fentebb közölt dolgozat nem találtatott jutalomra érdemesnek." LV 1890. júl. 27. 3. 6. A kötet Kovács Ernő név alatt jelent meg, de a szöveg oly mértékben megegyezik a Losoncz és vidéke tárcájával, hogy a szerzőt azonosnak tekinthetjük Kovács Zoltánnal (Kovács E. 1890). A kötetről recesszió: Pesti Hírlap 1891. márc. 28. 3-4. Ennek az azonosításnak a legfőbb bizonyítéka az a lexikon-szócikk, amely magától az érintettől származó adatokra épült: „Kovács Ernő (tasnádi), jogi doktor és ügyvéd, K. Ferencz, kir. közjegyző, író és Karap Emma fia, szül. 1872. júl. 31. Debreczenben (Biharm.), hol az állami tanítóképző gyakorlóiskolájában kezdte tanulását, szüleivel Losonczra költözvén, 1882-ben ott ment át a
