Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

III. SZERTARTÁSOK (az írói összejövetelektől az emlékünnepélyekig) - Szilágyi Márton: Kármán József és a millennium. Az 1896. évi Kármán-emlékünnepség Losoncon

gymnasiumba s ugyanott végezte a VIII. osztályt 1890. jún. 21.; szept. joghallgatónak iratkozott be a pesti egyetemen; 1894. június 26-ig letette a három jogtudományi szigorlatot és szept. 22. jogi doktorrá avatták. Katonai szolgálatát Bécsben a Kaiser-Jagereknél teljesítette s 1895. szept. 25. tiszti vizsgát tett. 1897. okt. 18. az ügyvédi diplomát szerezte meg; azóta Budapesten ügyvédkedik. - Czikkeit névtelenül írta a lapokba. - Munkája: Kármán József élete és irodalmi működése. Losoncz, 1890. (Ezen munkát a Nógrádmegye által kitűzött irodalmi pályázat alkalmából írta s a munka végén levő felhívásának eredménye a Kármán Józsefnek a losonczi gymnasium előtt felállított emlékoszlop és a temetőben emlékkő). (Szinnyei 1899,1211) 7. „Örömmel és büszkeséggel hozom tudomására a t. közönségnek, hogy intézetem egyik jeles növendéke, Kovács Zoltán VII. o. tanuló volt az, ki e részben az első kezdeményező lépést tette. A derék fiú ugyanis - ex ungue leonem - a Kármán Józsefnek emelendő emlékre ajánlotta fel azt a három drb tíz frankos aranyat, melyet legközelebb a Madách-pályázatra beadott dolgozatával nyert. Lehetetlen, hogy a nemes példa számos követőkre ne találjon; erős meggyőződésem, hogy a gazdagok forintjaiból és a szegények filléreiből mihamar össze fog gyúlni a szükséges összeg arra, hogy mindenki tisztelettel említse Losoncz város kegyeletét nagy férfiai iránt. Csekélységem tíz forinttal járul ugyanezen czélra. Az adományok elfogadására és nyilvántartására szívesen vállalkozom. Eddigi gyűjtés: 3 drb tíz frankos arany és 10 frt." Gresits Miksa: Állítsunk emléket Kármán Józsefnek! (Kovács E. 1890, 3-5) 8. Erről az általánosítás igényével: Szilágyi M. 1990, kül. 42-43. 9. Pl. „Midőn az ünnepség lefolyását az alábbiakban egész terjedelmében közöljük, erre azon cél indított bennünket, hogy mi is hozzájáruljunk egy oly culturalis momentum megörökítéséhez, mely nemcsak városunk közönségét, de az egész művelt magyar társadalmat is oly közelről érdekli. Tehettük pedig ezt annál is inkább, mert hiszen ezen ünnepet áll[ami] tanintézetünk bizonyos tekintetben a magáénak tekintheti, minthogy gymnasiumunk lelkes növendékei között fogamzott meg elsőül az eszme az úttörő író emlékének megörökítésére, az ő filléreik voltak az elsők az adományok között, melyek a terv megvalósítását lehetővé tették." G[resits] M[iksa]: Kármán József emlékének megörökítése. In: A losonci magy. kir. állami főgymnasium értesítője 1895-96. Közli: Gresits Mikra igazgató. Losonc, 1896. 12-25.; ennek a legendásításnak a visszhangja pl. a következő, országos sajtóorgánumban megjelent tudósítás is: „Nógrád vármegye közönsége 1888-ban irodalmi versenyre szólítván fel a megye területén fennálló tanintézetek ifjúságát: ezen a versenyen a pályadíjat egy losonczi ifjú - az ez idő szerint már dr. Kovács Zoltán - nyerte el három darab arany képében, melyet nyomban fel is ajánlott egy Losonczon állítandó Kármán-emlék czéljaira." (VÚ 1896. jún. 7. 381-382.) 10. Erre az összefüggésre Kerényi Ferenc hívta fel a figyelmemet. A vita legrészletesebb feldolgozása: Kosján 1989. 11. Vö. egyfelől Kosján 1989, 196., 200-201.; másfelől pedig Hegedűs István ünnepi szavaival: „Oh nemes lélek, a te és társaid éber szomorkodásának köszönhetjük, hogy a bérezek tetőin, a völgyek mélyén, a városok utczáin, a palotában és kunyhóban a magyar nyelv zengjen és ebben a magyar elme, a magyar szív nyilatkozzék meg. Te huszonhat éves korodban elfojtott sóhajt áldozál annak a szabadságnak, melyért Petőfi szintén huszonhat éves életét már odadobja. Mi a gyümölcsöt szedjük, a szabadságot élvezzük. És ebben rejlik a mély tanulság." [idézi a Kármánemlék leleplezéséről tudósító beszámoló] (LH 1896, máj. 30.2-4). A helyi lap vezércikkének kommentárja ezt rögtön politikailag általánosította: "Igen ideális ünneplés volt a Kármán-emlék leleplezése is. Egy fenkölt gondolkodású ember emlékét örökítettük meg, a ki már nem él, de eszméi századok múlva is követendő utat jelölnek ki minden igaz hazafinak. Az élet fenntartásáért vívott küzdelmekben ez eszmékből meríthetünk erőt és kitartó harczainkban csak megaczéloz, ha oly férfiak hangoztatják ez eszméket, a minőket Losoncz városa ez alkalomból kebelében vendégül tisztelhetett [Ponori Thewrewk Emil és Hegedűs István - Sz. M.]. Nemcsak az ünneplés lényege, hanem annak módja is az, a mi a hétfőn lefolyt ünnepnek kiváló jelentőséget kölcsönöz. Losoncz felismerte hivatását és a központ tényezői felismerték, hogy Losoncz erre a hivatásra képes és alkalmas. Ez a hivatás pedig nem egyéb, mint hogy Losoncz kultúrközpont legyen." (LH 1896. máj. 30. 1.) 12. Balassagyarmat millenniumi programja istentiszteletekből, ünnepélyes közgyűlésből, „népies bankettből" és "népmulatságból" állt. (NL 1896. ápr. 26. 1.)