Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)
III. SZERTARTÁSOK (az írói összejövetelektől az emlékünnepélyekig) - Szilágyi Márton: Kármán József és a millennium. Az 1896. évi Kármán-emlékünnepség Losoncon
Kármán - Sz. M.] a Martinovics-féle összeesküvésben, de már akkor a sok munka, izgatottság és öröklött sorvadás következtében egészsége nagyon meg volt rongálva. Egy napon azonban (ezt édes anyámtól sokszor hallottam emlegetni) - kiment a kertbe sétálni, s édes anyámat is kihivta. Nagyon le volt verve; kivette óráját zsebéből s azt perczről perezre számolta, mig körülbelül két óra eltelte után azt mondta: most már mindennek vége, oh pedig ártatlanul szenvedtek. Akkor végezték ki Martinovicsot és társait. S azután azt mondta testvérének: itt van egy ládika irás, ezt tedd el jól. Majd halálom után jönnek többen, kik tőled irományokat fognak kérni, de senkinek ki ne add; hanem ezen ládika tetejére van ragasztva egy elszakadt papiros-darab; csak annak add oda, a ki ezen papir-darab hozzá illő hiányzó részét neked elő mutatja. Igaz, ugy volt. O meghalt a Martinovics lefejeztetése után 14 napra." Ez az egyébként gyönyörű történet a szabadkőműves legendák elemeiből szerveződik össze 22 , hitelessége - különösen az adatok pontosságát illetően - már csak ezért is megkérdőjelezhető; ám a losonci Kármán-ünnepségek időpontját mégis ez a közlemény határozta meg. Kármán József esetében tehát egy oly mértékben diffúz, kontúr nélküli ünnepi objektumról van szó, hogy a szokásos adatok egyikét sem tekinthetjük adva lévőnek. Hiányzik a pontos születési dátum - jellemző módon az emléktábla azt az időpontot rögzíti, amely Baráth szerint a keresztelés időpontja 23 -, nem ismerhetjük a halálozás idejét; nincs arckép; nincs meg a sír; nem áll a szülőház. E hiányokban egyrészt természetesen a Losoncot 1849-ben elpusztító tűz a vétkes. Csakhogy ezt beleszámítva is, az ünnepség arról tanúskodik: semmiféle helyi hagyomány nem volt mozgósítható az alkalmi szónoklatokhoz. Kármánt Losonc egyszerűen nem tartotta számon korábban, a méltatás érvrendszere ezért csakis a Toldy Ferenc-i interpretáció aktualizálására épülhetett. Ezt erősítette az a körülmény is, hogy az ünnepi szónokok többsége Budapestről érkezett 24 - a szervezők ezzel azt akarták kidomborítani, hogy a losonci eseménysor országos jelentőségű, hiszen a magyar géniusz reinkarnálódását kell látni Kármánban. Az írót ezért világirodalmi jelenséggé kellett stilizálni: ő lenne a magyar Lessing, illetve a Fanni hagyományai az egyetemes irodalom társtalan remeke. 25 Az ünnepség két mozzanata (az ünnepelt író, valamint a nemzet ezeréves fönnállása) ilyenformán egymást hitelesíti: az író megemeli a nemzeti ünnepet, a nemzeti ünnep pedig az írót. Ehhez a szándékhoz pedig egy ilyen rejtélyes alkotó jobban illett, mint bárki más. Nem volt ellenállása a személyiségnek, tehát megfelelt mindenféle ideológiai előfeltevésnek. A Kármán-szakirodalom Toldytól eredeztethető ívén nem ez az egyetlen bizonyíték erre. BIBLIOGRÁFIA Baráth 1884 Baráth Ferenc: Kármán József halála és annak körülményei. Vasárnapi Újság 1884.14. sz. 215-216. Echo 1896 Echo: A magyar Lessing. A Kármán-emlék leleplezése alkalmából. Losonczi Hírlap 1896. máj. 23. 1. Gálos 1954 Gálos Rezső: Kármán József. Bp., 1954. Gellén 1875 Gellén István: Kármán József (1771-1795). Losonci Lapok 1875. ápr. 11., ápr. 18., ápr. 25. Heinrich 1906 Kármán József-Berzsenyi Dániel [munkái]. Kiad. és bev. Heinrich Gusztáv. Bp., 1906. Magyar Remekírók. Kosján 1989 Kosján László: Losonc és Balassagyarmat vitája 18904)en a vármegye székhelyének áthelyezése kérdésében. I. rész. A Nógrád megyei múzeumok évkönyve XVI. (Nógrádi Történeti Évkönyv 1989) Salgótarján, 1989. 195-209. Kovács 1890 Kovács Zoltán: Kármán József élete és irodalmi működése. Losoncz és vidéke 1890. júl. 19.; júl. 20.; júl. 27.
